A „HELYES” írás szabályai – vagyis gyakorlati útmutató az írásbeliség követelményeihez

Egy ujj az enter billentyűt nyomja meg a laptopon.

A hatályos jogszabályi rendelkezések számos jognyilatkozat vonatkozásában megkövetelik az írásbeli formát. Jó azonban, ha tudjuk, hogy mikor számít az írásban megjelent nyilatkozat a jog szemében is írásbelinek.

Hatályos Polgári Törvénykönyvünk siet a segítségünkre annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy mikor minősül írásbelinek egy nyilatkozat. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a nyilatkozat lényeges tartalmát írásba foglalják és azt a nyilatkozatot tevő fél aláírja.

Felgyorsult és egyre inkább digitalizálódó világunkban ez azonban meglehetősen leszűkítené az írásbeli nyilatkozatok megtételének körét. Ennek megelőzése érdekében a törvény a modern technikai elvárásoknak megfelelve rögzíti, hogy írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Ezeknek a követelményeknek az elektronikus levelezés (e-mail) nem felel meg, hiszen az e-mail a levél küldőjét nem azonosítja, legfeljebb azt árulja el, kinek a postafiókjából indult a küldemény. A törvény által támasztott feltételeknek teljeskörűen azok az elektronikus okiratok felelnek meg, melyeket elektronikus aláírással és időbélyegzővel láttak el.

A törvény értelmében az sem kizárt, hogy írni nem tudó, vagy nem képes személyek tegyenek írásbeli jognyilatkozatot. Az ő írásbeli nyilatkozatuk akkor lesz érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat úgy tartalmazza, hogy azon a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel, vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet saját aláírásának, kézjegyének ismerete el. Olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó irat készült, az okiratból egyértelműen kell, hogy kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek elmagyarázta.

Ha tehát írásban teszünk nyilatkozatot, vagy ilyen nyilatkozatot fogadunk el, figyeljünk arra, hogy a fenti szabályok betartásra kerüljenek, hiszen ezek elmaradása, az egyes rendelkezések megsértése érvénytelenséghez vezethet.