A nyár beköszöntével megkezdődött a szabadságok időszaka is, hiszen az éves szabadságok jelentős részét a munkavállalók általában nyáron veszik igénybe. A szabadságok igénybevételével összefüggésben több tévhit is él a munkavállalók fejében, illetve sokan azt sem tudják, hogy a már kiadott szabadságról akár vissza is rendelheti őket a munkáltató.
Szerző: dr. Bálint Boglárka
A hőség elől sokan keresnek enyhülést tavaink, folyóink mellett a vízparton. Sokan azonban a mai napig nincsenek sajnos tisztában azzal, hogy hol lehet és hol tilos fürdőzni. Sajnos minden évben hallhatunk több olyan esetről is, amikor a tiltott helyen történő fürdőzés tragédiába torkoll. A szabályok ismerete és betartása nem csak a bírságok elkerülése érdekében, hanem saját és mások testi épségének, életének védelme érdekében is fontos.
Amikor egy nyaralás megszervezéséről van szó, alapvetően kétféle emberről beszélhetünk. Az egyik az a típus, aki saját maga kívánja megszervezni az egész utazást: saját maga választja ki, hogy miként jut el a nyaralás helyszínére, milyen szálláson fog megszállni, de még az egyes belépőjegyeket is saját maga vásárolja meg. A másik típus pedig az, aki besétál egy utazási irodába és ott kiválasztja a számára megfelelő utazási csomagot, a részletek szervezését pedig az irodára bízza. Ez utóbbi esetben úgynevezett utazási szerződést köt az iroda és az utazó, mellyel kapcsolatosan több kérdés is felmerülhet. Jelen cikkünkben öt, gyakran felmerülő kérdésre adunk választ az utazási szerződésekkel kapcsolatosan.
Társasházban élni lehet áldás vagy éppen átok is. Áldás annak, aki nem akar bajlódni a kertesházzal járó kertápolási munkálatokkal, szeretni a nyüzsgést és még a szomszédjaival is jóban van. A társasházi lét ugyanakkor átok is lehet egy rosszindulatú szomszéd, egy napközben folyton ugató kutya vagy éppen egy dolgát nem megfelelően végző közös képviselő miatt. A társasházak lakóközösségében az egyik legtöbb konfliktust kiváltó kérdés az, hogy mi az, ami elhelyezhető a lépcsőházakban és mi az, ami nem.
Kevesebb bosszantóbb dolog merül fel egy autótulajdonos életében, mint az, amikor parkoló autójához visszaérve azzal szembesül, hogy amíg ő távol volt, gépjárművére kerékbilincset szereltek fel a közterület-felügyelők. Ilyenkor gyakorlatilag egy lehetősége van az embernek: tárcsázni a gépjárműre ragasztott matricán szereplő telefonszámot és kérni a kerékbilincs eltávolítását. Sokan sokszor érzik úgy, hogy jogtalan volt a kerékbilincs alkalmazása velük szemben és keresnek jogorvoslatot az intézkedéssel szemben. Jelen cikkünkben a kerékbilincs közterület-felügyelők általi alkalmazásának feltételeit ismertetjük.
A jó idő és a meleg beköszöntével a munkahelyi konfliktusok egyik fő forrása lehet, hogy mégis hány fokra állítsák be az irodai klímát. Érthető is, hogy ez a kérdés konfliktusokat szül, hiszen akik a berendezés alatt ülnek fázhatnak is akár a folyamatos hideg levegőtől, miközben az iroda másik felében ülők még lehet, hogy nem is érzik azt, hogy bekapcsolták a készüléket. Bár ezt a problémát jogszabályaink nem tudják rendezni, mindazonáltal nem árt áttekinteni, hogy milyen előírások vonatkoznak a munkahelyeken biztosítandó levegőhőmérsékletre, illetve milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak nagy nyári kánikulában.
Az Európai Uniós jogalkotást tekintve 1972-től léteznek egységes szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Az ekkor elfogadott 72/166/EGK irányelv egyik nagy újdonsága volt, hogy a gépjárművek üzemben tartásához biztosítási kötelezettséget írt elő. Az idők folyamán aztán másik négy irányelvet is megfogalmaztak a témával összefüggésben, míg végül 2009-ben az öt irányelvet egységes keretbe foglalták és megalkották az úgynevezett konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet. 2021-ben azonban sor került a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálatára. A tagállamoknak a módosítások nemzeti jogszabályokban való elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig – egyes rendelkezések tekintetében 2023. június 23-ig – kell gondoskodniuk.
Kevesebb, mint egy hónap van hátra az idei tanévből, a nyári szünet megállíthatatlanul közeledik felénk. Bár sok diák számára ez azt jelenti, hogy két és fél hónapig felhőtlen szabadságot élveznek, sokan azonban ezen időszak alatt, vagy annak egy része alatt munkát vállalnak. A diákok munkavállalására azonban speciális szabályok vonatkoznak, amelyekkel nem árt tisztában lenniük a munkáltatóknak is. A diákok munkavállalásához kapcsolódó legfontosabb szabályok bemutatásával pedig a szorgalmas fiatalok számára is segítséget kívánunk nyújtani.
Szabolcs három műszakban dolgozik egy autóalkatrészeket gyártó üzemben, havi munkabére a különböző bérpótlékok, illetve túlórák miatt minden hónapban változik. Kata irodai asszisztensként, hétfőtől péntekig, napi nyolc órában dolgozik, munkabére minden hónapban ugyanannyi. Péter szintén általános munkarendben, napi nyolc órában dolgozik, esetében azonban előfordul, hogy havonta körülbelül egyszer szombatra is elrendel a munkáltató munkavégzést. Hármuk esetében azonos, hogy valamilyen hiba csúszott a munkáltató bérszámfejtésében és bizonyos hónapokban magasabb összegű munkabért kaptak kézhez, mint amennyi megillette volna őket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És köteles a munkavállaló visszafizetni a tévesen kapott összeget?
Jelenleg hatályos büntetőjogunk több olyan okot is tartalmaz, amelyek fennállása az elkövető büntethetőségét kizárja, vagy korlátozza. Ilyen ok például az, ha az elkövető gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll. Szintén büntethetőséget kizáró, illetve korlátozó ok az úgynevezett jogos védelem is. De mi is az a jogos védelem?