Növények a lépcsőházban
Talán az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a sokszor sivár lépcsőházak dekorálhatóak-e különböző növényekkel. Kétségtelen, hogy egy szép muskátli vagy egy zöldellő legyezőpálma igazán fel tudja dobni a lépcsőház hangulatát, ám érdemes a kérdést körbejárni, mielőtt önhatalmúlag nekiállunk növényekkel beborítani a lépcsőházat.
A kérdést egyrészt maga a lakóközösség is rendezheti a Szervezeti és Működési Szabályzat részét képző házirendben. A házirendben a lakóközösség nem csak azt határozhatja meg, hogy hova helyezhetőek ki növények, hanem akár azt is, hogy milyen fajtájú növények helyezhetőek el a közös tulajdonú ingatlanrészeken, avagy akár azok elhelyezését teljesen meg is tilthatja.
A házirenden túlmenően azonban tűzvédelmi szempontok miatt jogszabályok is rendelkeznek a kérdésről. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400054.bm) az alábbiak szerint rendelkezik:
- § (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem helyezhetők el.
(3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.
E fenti rendelkezések értelmében tehát nincs annak akadálya, hogy a lépcsőházakban növények, virágok kerüljenek elhelyezésre akkor, hogyha a menekülési útvonalat nem szűkíti le az előírt minimális méret alá.
Mennyi az a minimális méret?
Természetesen felmerül kérdésként, hogy pontosan mennyi is az a fent említett minimális méret? Nos, ennek meghatározása már korán sem egyszerű feladat. Egyrészt ugyanis már meglevő épületek, építmények, létesítmények esetében a kiürítés megfelelőségét, így a minimális méretet is a létesítés idején hatályos előírások szerint kell elbírálni. Másrészt pedig az elmúlt évek alatt jogszabályaink rendre olyan változásokon estek át, amelyek eredményeként mára csak általános jellegű megfogalmazásunkat találunk konkrét számadatok helyett. Ilyen megfogalmazás található például az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK-ben) is:
- § (3) Az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit – a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával – úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.
Ezeket az általános rendelkezéseket egészíti ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott Tűzvédelmi Műszaki Irányelv, amelynek alkalmazása ugyan önkéntes, ám alkalmazása esetén úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. Ezen Műszaki irányelv úgy rendelkezik, hogy a menekülési útvonal kialakítása akkor megfelelő, amennyiben az útvonal szabad szélessége legalább 1,1 m. Mindazonáltal a menekülési útvonal minimális szélességének meghatározása során további szempontokat is figyelembe kell venni, így ehhez a társasházaknak minden esetben érdemes tűzvédelmi szakember segítségét kérni.
A magassággal kapcsolatosan jelenleg szintén nem találunk hatályos jogszabályi rendelkezést. Jogszabályaink tehát nem adnak arra választ, hogy pontosan milyen magasságban helyezhető el például egy virágtartó a lépcsőházban úgy, hogy az megfeleljen a tűzvédelmi szabályoknak. Ezzel kapcsolatosan az OTÉK korábbi rendelkezése az 1,95 méteres magasságot határozta meg, s bár ez a jogszabályi rendelkezés már nincs hatályban, a hatóságok előszeretettel hivatkoznak rá még napjainkban is.
Szekrény és bicikli a lépcsőházban
Ahogyan azt már fentebb is említettük a lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetőek el. Ezt a szabályt egészíti ki az OTSZ azon szabálya, amely kimondja, hogy tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. Füstmentes lépcsőháznak minősül az olyan lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.
Felmerülhet azonban kérdésként, hogyha nem füstmentes lépcsőházról vagy tűzgátló előtérről van szó, akkor a menekülési útvonalon kívül, azt le nem szűkítve mi az, ami elhelyezhető. Főszabályként elmondhatjuk, hogy semmi olyan tárgy nem helyezhető el a lépcsőházban, ami tüzet okozhat, vagy ami a tűz vagy a füst terjedését elősegítheti. Így nem helyezhető el pl. hűtőszekrény a lépcsőházban, vagy a már nem használt tárolószekrényt sem rakhatjuk ki az ajtónk elé. Olyan területeken, ahol menekülés nem történik, például egy zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti területen babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy ugyanakkor elhelyezhető.
Összegzés
A fent leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy egyáltalán nem könnyű feladat meghatározni azt, hogy a társasházi lépcsőházakban mi és hol helyezhető el. Még a növények kihelyezésére is szigorú előírások vonatkoznak, a tűzvédelmi hatóság által kiszabható bírság összege pedig akár elérheti, vagy meghaladhatja az egymillió forintos összeget is. Nem érdemes tehát a lépcsőházat arra használni, hogy saját életterünket bővítsük, hiszen ennek súlyos anyagi következményei is lehetnek, nem beszélve arról, hogy egy esetleges tűzesetnél milyen további következményei lehetnek a szabálytalan tárolásnak.