Az Árpád hídon nemrégiben bekövetkezett halálos közlekedési baleset után a médiában és a hétköznapi beszélgetéseinkben is gyakran szóba kerül a gyorshajtásokkal szembeni szigorúbb hatósági fellépés lehetősége, illetve annak várható eredményei. Talán épp ennek a balesetnek következménye az, hogy számos közlekedési szabályszegésért kiszabható bírság, például a gyorshajtásért kiszabható bírság összege növekszik idén szeptember 1-jétől. Nézzük meg tehát, hogy mire számíthatnak a jövőben azok, akik nem tartják be a megengedett legnagyobb sebességet a hazai utakon.
Szerző: dr. Bálint Boglárka
Szerencsére a legtöbb embert élete során nem túl sok közlekedési baleset éri. A legtöbben azonban mégis hallottuk már a „betétlap” kifejezést, számos gépjármű vezető pedig biztosan tartott is már ilyet a kezében. A digitalizáció egyik következménye ugyanakkor az, hogy a fiatalabb generáció kezd elszokni a különböző formanyomtatványok kitöltésétől, vagy attól, hogy akár bármilyen papíralapú dokumentumot magánál tartson. Pedig a „betétlap”, hivatalos nevén Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány igen hasznos tud lenni egy váratlan közlekedési baleset esetén.
„Főnök, jövőhéten nem fogok tudni bejönni dolgozni, mert beteg leszek!”
Meglehetősen kellemetlen helyzet tud kialakulni akkor, amikor a munkáltatóban felébred a gyanú, miszerint táppénzen lévő munkavállalója valójában nem is beteg. Persze könnyebb a helyzet megítélése akkor, amikor a munkavállaló nem is tud orvosi igazolást felmutatni arról, hogy keresőképtelen. De mit tehet a munkáltató, hogyha a munkavállaló ugyan bemutatja a keresőképtelen állapotát alátámasztó orvosi igazolást, mégis vannak arra utaló jelek, hogy valójában betegségről szó sincs?
Az Árpád hídon nemrégiben bekövetkezett halálos közlekedési baleset után a médiában és a hétköznapi beszélgetéseinkben is gyakran szóba kerül a gyorshajtásokkal szembeni szigorúbb hatósági fellépés lehetősége, illetve annak várható eredményei. Talán épp ennek a balesetnek következménye az, hogy számos közlekedési szabályszegésért kiszabható bírság, például a gyorshajtásért kiszabható bírság összege növekszik idén szeptember 1-jétől. Nézzük meg tehát, hogy mire számíthatnak a jövőben azok, akik nem tartják be a megengedett legnagyobb sebességet a hazai utakon.
Bár a klasszikus nyári szabadságok időszaka hamarosan véget ér, sok munkavállaló kér szabadságot az őszi hónapokra is. Az évszakok eltolódásának következtében ugyanis egy szeptemberi nyaralás során gyakran még jobb időt is ki lehet fogni, mint egy júliusra ütemezett nyaralás esetén. De mi a helyzet akkor, hogyha a munkavállalót pont a tervezett szabadság előtt éri egy baleset, ami miatt egyébként keresőképtelennek minősül? Elmehet nyaralni a munkavállaló akkor, hogyha egyébként táppénzen van?
Nem is olyan rég még szinte minden nap lehetett hallani legalább egy olyan hírről, aminek témája az volt, hogy idős, elesett embereket csaptak be úgynevezett tartási szerződésekkel. Bár napjainkban az interneten keresztül elkövetett csalások már jóval nagyobb teret hódítanak, mint tartási szerződésekkel elkövetett csalások, nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink a mai napig lehetőséget adnak tartási vagy életjáradéki szerződések megkötésére.
Az közismert tény, hogy minden gépjármű üzemben tartója köteles valamely biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. A legtöbben tisztában vannak azzal is, hogy egy gépjármű megvásárlásakor ahhoz, hogy annak tulajdonjoga átírásra kerüljön igazolni szükséges, hogy van a gépjárműre vonatkozó érvényes kötelező felelősségbiztosítás. A problémák általában abból erednek, ha a gépjármű üzemben tartója elfelejti megfizetni az esedékes díjat.
A nyári jóidőt kihasználva sok munkáltató szervez munkavállalói számára különböző csapatépítő rendezvényeket. Egyes munkáltatók a munkavégzés helyén szervezik meg a csapatépítő rendezvényeket, míg mások szabadtéren, vagy éppen különböző szállodák területén. Akár az iroda konyhájában megrendezett palacsintasütő versenyről van szó, akár egy hétvégi, wellness szállodába szervezett több napos programsorozatról, baleset bárhol érheti a munkavállalókat. Joggal merülhet fel kérdésként, hogy ilyen esetekben felel-e a munkáltató a munkavállalót ért balesetért?
Az elmúlt napokban a közösségi médiában több olyan bejegyzést, illetve egyes nem túl megbízható honlapokon több olyan cikket is lehetett olvasni, amelynek témája az volt, hogy július 1-jétől változott a Munka Törvénykönyve. Ezen bejegyzések, cikkek általában arról számoltak be, hogy az említett dátumtól kezdődően a munkáltatók a felmondhatnak a táppénz időszaka alatt, akár a beteg munkavállalóknak, akár a kismamáknak is.
A nyári időszak sok ember életében a jó idő és a napsütés mellett az allergiáról is szól. Magyarországon a parlagfű-allergiások aránya a teljes lakosság körében 20 százalék felett van, és számuk évente kb. 3-4 százalékkal nő. A parlagfű-szezon általában július közepétől október végéig, az első talajmenti fagyok megjelenéséig tart. Ezekben a hónapokban rengeteg érzékeny és allergiás embertársunk kénytelen gyógyszerek segítségével enyhíteni a tüneteket. Kiemelten fontos tehát, hogy a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük, az ehhez szükséges jogszabályi környezet megteremtésével. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen kötelezettségeket írnak elő jogszabályaink a parlagfű elleni védekezés részeként.