Amit a teljesítménybérről tudni érdemes

Fiatal üzletasszony gratulál a kollégájának
Amikor munkaszerződést kötünk, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy milyen munkát és mennyiért fogunk elvégezni. A munkajog nyelvére lefordítva ezt azt jelenti, hogy munkaszerződésünknek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakörünket.

Nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződésben további részleteket is rögzítsünk, így például a napi munkaidőt vagy az alapbéren felüli egyéb juttatásokat. Sok esetben ezeket mégsem a munkaszerződés, hanem az úgynevezett munkáltatói tájékoztató tartalmazza, ahogyan a munkakör részletes leírását is. Ez a felek szabad döntése.

A munkabér és a munkakör azonban nem maradhat ki a munkaszerződésből.  A munkabér meghatározása fő szabály szerint időbérben történik: pl. egy hónapra vagy egy órára járó bér formájában. Érthető a munkáltatónak az a szándéka is, hogy a munkavállalója teljesítménye alapján fizessen munkabért. Ezért nincs akadálya annak sem, hogy a munkabér részben vagy egészben a munkavállaló teljesítményéhez legyen kötve. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a felek a munkaszerződésben ebben megállapodnak. Időbér és teljesítménybér ötvözése esetén a megállapodás akkor szükséges, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Ez a teljesítménykövetelmény tehát semmiképpen nem utólag van meghatározva, hanem a munkavállalónak előre tisztában kell lennie azzal, hogy milyen követelmény teljesítése van előírva. Figyelem: a bérnek kötelező szerepelnie a munkaszerződésben, a teljesítménykövetelménynek már nem. Amennyiben azonban szerepel a munkaszerződésben, úgy annak módosítása később csak közös megegyezéssel történhet.

A munkáltatónak gondosan kell eljárnia a teljesítménykövetelmény meghatározása során, mert ha később vitára kerül sor, neki kell bizonyítani, hogy a törvényi előírásokat betartva határozta meg.

Teljesítmény-követelmény például az, ha a munkáltató előírja, hogy egy hónapban a szerelő munkakörben hány fogyasztót kell bekötni a rendszerbe. A teljesítménybér – tényező lesz az, hogy egy bekötésért hány forint jár.

A munkáltató csak olyan teljesítménykövetelményt állíthat csak fel, ami teljesíthető a rendes munkaidőben. Ezt egy előzetes eljárás során, mérésekkel igazolhatóan kell meghatároznia.

A munkaszervezés és a technológia sem elhanyagolható az előírt teljesítmény szempontjából, természetesen ezekre is tekintettel kell lenni. A szerelőknél maradva: feltehetően a fővárosban rövidebb idő alatt elvégezhető adott számú bekötés, hiszen a fogyasztói helyek között távolság kisebb lesz, kevesebb idő megy el utazásra. Ennek a szempontnak az egyenlő munkáért egyenlő bért elv miatt is jelentősége van.  A teljesítménybér tehát csak olyan lehet, amit az adott munkavállalónak, az ő munkakörülményei és a számára biztosított technológia alapján határoz meg a munkáltató. Így az a díjazás, ami a munkáltató eredményességéhez van kötve, nem teljesítménybér.

A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval.

Garanciális jelentőségű előírása a törvénynek, hogy a százszázalékos teljesítés esetén, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak járó munkabér nem lehet kisebb a kötelező legkisebb minimálbérnél.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. Erre a garantált bérre akkor is jogosult lesz a munkavállaló, ha a teljesítménye alapján nem járna neki ekkora bér. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhet, hiszen a munkaviszonyát a munkáltató megszüntetheti az elégtelen munkavégzésre hivatkozva. Természetesen ez csak akkor lesz jogszerű, ha a teljesítmény-követelményeket a fenti előírásoknak megfelelően állapította meg.

dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!