A kötbér és a foglaló – Mi a különbség?

Kézfogás - egy férfi és egy nő kezet fognak. A nő pénzt ad a férfinak.
Számtalan, a mindennapi életben is előforduló szerződés megkötése során találkozhatunk a fenti kifejezésekkel, melyek bizonyos ügyleteknél már szokásos elemmé váltak, tartalmukat tekintve azonban sok bizonytalanság övezi őket. Tekintsük át, mi a különbség a két jogintézmény közt, és mire érdemes kiemelt figyelmet fordítani!

A kötbér

Ez a fogalom lényegében egy egyoldalú kötelezettségvállalást takar. Egyszerű példával élve: abban az esetben, ha a megrendelő és a vállalkozó szerződést kötnek egy kültéri medence megépítésére, a vállalkozó vállalhatja, hogy amennyiben a szerződést az ő érdekkörében felmerült okból megszegi, meghatározott összegű kötbért fizet a megrendelőnek. Ilyen kötelezettség kizárólag írásban vállalható, s a kötbért meghaladó kárát bizonyos korlátok közt a jogosult érvényesítheti.

Lényeges, hogy a kötbérnek is több típusa ismert. A fenti példánál maradva: ha a vállalkozó késedelem esetére vállal kötbérfizetést (mert határidőre nem fejezi be a medencét), a kötbér megfizetése nem mentesíti a munkálatok befejezése alól! Ugyanakkor, ha a teljesítés teljes elmaradására kötnek ki kötbért a felek, ennek megtérítése esetén a teljesítés párhuzamosan nem követelhető. Amennyiben hibás teljesítésre szólna a kötbér, a jogosult nem élhet kellékszavatossági igényeivel a kötbér vállalkozó részéről történő teljesítése mellett.

A foglaló

Ezzel a jogintézménnyel leginkább ingatlan adásvételi szerződéseknél találkozhatunk, s a kötelezettségvállalás megerősítését jelenti, ennek a rendeltetésnek azonban a szerződésből ki kell tűnnie!

Amennyiben egy ilyen ügylet során a vevő vállalja, hogy egy húszmillió forintos ingatlan tíz százalékának megfelelő összeget, kétmillió forintot foglalóként átad az eladónak (megfelelően dokumentálva!), s az adásvételi szerződés létrejön, a foglaló beleszámít a vételárba. Ha utóbb a szerződés a vevő oldalán felmerült okból meghiúsul, az adott foglalót elveszti, ha azonban az eladó érdekkörébe eső ok miatt nem jön létre szerződés, kétszeresen köteles azt visszatéríteni. Ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem felelős, vagy éppen az mindkét félnek felróható, a foglaló visszajár az azt adó félnek.

Érdemes tudnunk, hogy a foglaló mértékét a jogszabály nem határozza meg tételes, százalékos arányban (a gyakorlat a tíz százalék körüli összeget munkálta ki), azonban kérelemre a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 2 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!