Volt-nincs ingatlanom?

Volt-nincs ingatlanom
A kisajátítás és annak következményei

A fejlődés és beruházás látszólag soha nem ér véget, különösen akkor, ha valamilyen közérdekű cél (például útépítés) áll a háttérben. Mire készüljön a tulajdonos, ha arról tájékoztatják, hogy a változtatások az ingatlana feletti jogosultságát is érintik?

Az alapvető feltételeket a polgári törvénykönyv szabályozza mindössze két bekezdésben: kisajátításra csak kivételesen, közérdekű célból van lehetőség, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében, melyet annak kell megfizetnie, aki a tulajdonjogot megszerzi.

Lényeges már maga a fogalomhasználat is: ahogyan arra már korábbi cikkünkben kitértünk, jogellenes károkozás esetén kártérítés, jogszerű károkozás esetén viszont kártalanítás illeti meg a sérelmet szenvedett felet. Kisajátítás esetén a kár jogszerű magatartásból ered, hiszen a törvény lehetővé teszi kivételes jelleggel és közérdekű célból a kisajátítást, azonban a tulajdonhoz való jog kétségtelenül sérül (még ha a mögötte meghúzódó szándék a köz javát szolgálja is).

A feltétlen kártalanítás kikötése ennek tükrében egyértelmű: a sérelemre tekintettel a kártalanítás megfizetése nem köthető egyéb megszorító feltételekhez.

Valamivel pontosabb átgondolást igényel a teljes kártalanításra vonatkozó kitétel. Sok esetben a közcél megvalósításához elég, ha egy adott ingatlannak, például teleknek csak egy részét sajátítja ki az állam vagy az önkormányzat. Ilyen esetekben természetesen nem a teljes telek értékét tartozik megfizetni a tulajdonosnak, csak a kisajátítani kívánt rész és esetleges járulékos költségek, károk ellentételezését.

Amennyiben a kisajátítás beépítésre szánt területen történik, csak akkor eszközölhető részleges kisajátítás, ha a fennmaradó terület eléri a megengedett legkisebb teleknagyságot – amennyiben ez nem valósul meg, az ingatlan egészének kisajátítására tarthat igényt a tulajdonos. A megengedhető legkisebb teleknagyságról a település helyi építési szabályzatában találunk információt.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 6 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!