Kötbér vagy bánatpénz? Mi a különbség?

Jogos igény, hogy szerződéses partnerünk mulasztása, késedelme vagy szerződésszegő magatartása miatt valamilyen kompenzációt kapjunk. Azonban nem mindegy, hogy milyen jogcímen támasztunk igényt az ellenérdekű féllel szemben. Kártérítés, kötbér vagy bánatpénz? Tegyük tisztába az alapfogalmakat!

Szerződésszegés

Kötbér vagy kártérítés jogcímén akkor merülhet fel követelésünk a másik szerződő féllel szemben, ha az valamely magatartásával, vagy mulasztásával megszegi a szerződést. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Például, ha a teljesítéssel késedelembe esik a kötelezett, vagy a jogosult nem fogadja el a felajánlott teljesítést. Vagy esetleg ha a teljesítés lehetetlenné válik, vagy kiderült, hogy a kapott termék hibás.

Amennyiben valamely szerződésszegő magatartás jogkövetkezményeként a felek kifejezetten kikötötték a kötbér fizetését, az arra vonatkozó kötelezettség részleteit írásban kell lefektetni a létrejött szerződésben.

A kötbérre vonatkozó kikötés lényegében egy egyoldalú kötelezettségvállalás, aminek értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

A gyakorlatban legtöbbször a teljesítés elmaradása, vagy késedelem esetére, továbbá hibás teljesítés miatt kötnek ki a felek kötbér fizetési kötelezettséget. Azonban a kötelezettnek van törvényes lehetősége arra, hogy a felelősségét kimentse.

Mentesül a kötelezett a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződésszegését kimenti, tehát igazolja, hogy nem volt felelős a szerződésszegés bekövetkezéséért. A kötbérkövetelés tehát akkor lesz esedékes, ha a szerződésszegés bekövetkezett. Aminek jogkövetkezményeként a felek megállapodtak a kötbér fizetési kötelezettségben.

Amennyiben késedelmes teljesítés esetén a kötelezettnek a késedelem időszakára vonatkozóan kell kötbért fizetni, az összegszerű követelés értelemszerűen akkor válik véglegessé, amikor a kötelezett a vállalt teljesítésnek eleget tesz. Így tehát átadja az ingatlan birtokát, leszállítja az autót, elkészíti a vállalt építési, kivitelezési munkát.

Az, hogy kötbért kell fizetnie a teljesítő félnek, nem jelenti azonban azt, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért már nem felel. Főszabály szerint, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. De csak akkor, ha megfelelően alátámasztott, hogy a kár okozati összefüggésben merült fel a szerződést megszegő fél magatartásával, és annak mértéke is összegszerűleg bizonyított.

A kártérítési felelősséget is ki lehet menteni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta. És nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Látható, hogy ahhoz, hogy kártérítési felelőssége alól mentesüljön a károkozó, rendkívüli sok feltételt alá kell támasztania.

Szerződés megszüntetése

A szerződésszegéshez képest eltérő esetkör, ha a szerződés valamilyen oknál fogva megszűnik, mondjuk az egyik fél egyoldalú nyilatkozatával, ilyen nyilatkozat az elállás vagy a felmondás. Fontos tisztán látni, hogy elállásra vagy felmondásra az jogosult, akit erre jogszabály, vagy maga a szerződés erre kifejezetten feljogosít. Így ok nélkül nagyon kevés esetben lehet egyoldalúan megszüntetni a jogviszonyt. A szerződés természetesen mindegyik szerződő félt köti. Így joggal számíthat arra minden érintett, hogy a kötelezettségvállaláshoz mindenki tartja magát, és megfelelően teljesíti a vállaltakat. Azonban az élet minden területén, így a szerződések jogában is felmerülhet olyan körülmény, ami nem teszi lehetővé annak fenntartását, és azt meg kell szüntetni. Ha azonban jogszabály erre nem enged lehetőséget, mert mondjuk nincs szó szerződésszegő magatartásról, és ezért szankciós jelleggel a szerződést megszüntetni nem lehet, a szerződéstől csak akkor lehet elállni, ha arra a szerződés kifejezetten jogosultságot teremt.

Bánatpénz

A polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít arra a feleknek, hogy az elállás jogát meghatározott pénzösszeg fizetése ellenében gyakorolhassák a felek. Ez a kikötés a bánatpénz meghatározása. A bánatpénz tehát akkor fizetendő, ha az egyik fél egyoldalúan meg kívánja szünteti a szerződést. Mivel ez a joga fennáll a szerződés alapján, és ezt a joggyakorlást a felek kifejezetten meghatározott összeg megfizetéséhez kötötték. Más természetesen a helyzet, ha a szerződéstől való elállás a másik fél szerződésszegő magatartása miatt lehetséges. Ilyenkor a szerződés megszüntetése járulékos költséggel nem járhat, tekintettel arra, hogy ebben az esetben az elállást szankciós jelleggel lehet gyakorolni.

Bánatpénz teljesítésének követelése tehát kizárólag akkor merülhet fel, ha nincs szerződésszegés, és ezt a fizetési kötelezettséget a felek kifejezetten kikötötték.