Házastársi közös lakás az, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve, tehát írásban és szóban egyaránt megtehető. Ilyen megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

Amennyiben valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi. Ennek során lehetősége van a feleknek arra is, hogy egymás tulajdoni hányadát megvásárolják, kizárólagos tulajdont szerezve ezáltal a lakás felett, illetve harmadik fél részére is értékesíthetik az ingatlant.  Ebben az esetben a vételárat meg kell osztaniuk egymás között a tulajdoni részesedésük arányában.

Abban az esetben, ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, azaz közösen bérlik, vagy mindkét fél tulajdonosa az ingatlannak, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető. Ennek feltétele, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.

A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. Nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. Ilyen eset lehet, ha az egyik fél fizikai erőszakot alkalmazott gyermekével, volt házastársával szemben.

A törvény előírása szerint a bíróság a lakás használatának megosztását mellőzheti, ha a felek valamelyikének van más beköltözhető lakása, valamint az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.

Előfordulhat az is, hogy a bíróság nem megosztja, hanem valamelyik fél kérelmére megszünteti a másik fél közös használatú lakásra vonatkozó lakáshasználati jogát és a lakásból való kiköltözésre kötelezi. Ez megtörténhet akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de az egyik házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.

A jogi szabályozás megkülönbözteti a közös használatú lakás használati jogának megosztását, valamint az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának a kérdését. Ez utóbbinak az életközösség megszűnése után történő használatára vonatkozó szabályokat következő cikkünkben ismertetjük.