Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Polgári törvénykönyv
  • Családjog
  • Mikor jár a gyermek után pótszabadság?

Mikor jár a gyermek után pótszabadság?

2021. október 01.

pótszabadság, gyermek, élettárs, szülő
Azt már a jogalkotó is tudta, hogy egy gyerek sok gonddal jár, több gyerek pedig még több gonddal. Pont ezért a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.

Először azt kell tisztáznunk, hogy a pótszabadság szempontjából a gyermek tizenhat éves koráig számít gyermeknek, így legutoljára abban az évben jár a gyermek után pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajnos a jogszabály pont a tinédzser kor közepén veszi el a szülőktől a pótszabadságot, amikor a leginkább szüksége lenne rá.

A munkavállalónak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár.

Minden szülőnek jár a pótszabadság?

A Munka Törvénykönyve nem határozza meg, hogy mely gyermek lehet alapja a pótszabadságnak, hanem továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre. Ez a jogszabály lesz segítségünkre abban, hogy meghatározhassuk, milyen párkapcsolati viszonyban, mely gyermek után jár a pótszabadság.

Pótszabadság csak olyan gyermek után jár, akit a munkavállaló saját háztartásában nevel. Tehát ha egy válás után a gyermek felügyeletére csak az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele, még a vér szerinti gyermeke után sem kap pótszabadságot.

Egy gyermek akkor számít saját háztartásban neveltnek, ha a meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (pl.: iskolás, óvodás). Ha viszont a szülő bentlakásos intézménybe adja a gyermekét, a pótszabadságra való jogosultságát elveszíti. Ugyanígy elveszíti a szülő a pótszabadság iránti jogát, ha huzamosabb ideig külföldön végez munkát (ez természetesen nem vonatkozik az átmeneti külföldi kiküldetésekre, valamint az olyan fuvarozói munkakörre, ahol a munkavállaló feladata a hosszabb-rövidebb külföldön való tartózkodás).

Nem elég azonban annak megállapítása, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában neveli, szükség van még hozzá a munkavállaló és a gyermek szoros kapcsolatára, melyet szintén a fent hivatkozott jogszabály határoz meg.

Nyilvánvalóan pótszabadság illeti meg a vér szerinti szülőket, valamint az örökbefogadó szülőket. Ha a szülők elváltak és a gyermeket nevelő szülő ismételten házasságot köt, az új házastárs szintén jogosult lesz a pótszabadságra.

Mivel az örökbefogadás egy nagyon hosszadalmas, akár évekig elhúzódó eljárás is lehet, ezért pótszabadság illeti meg azt a szülőt, aki még nem örökbefogadó szülője a gyermeknek, de saját háztartásában neveli és a gyermek örökbefogadására irányuló eljárást már megindította.

Pótszabadság illeti meg a gyermek gyámját, nevelőszülőjét és helyettes szülőjét. A gyermek gyámját szülői felügyelet hiányában a gyámhatóság jelöli ki, ilyen eset, ha a kiskorú gyermek szülei elhaláloznak és rokon, illetve előre meghatározott személy a kiskorú gondozását elvállalja.

Sokan tévesen használják a nevelőszülő fogalmát az összes olyan viszonyra, ahol a munkavállaló nem a saját, vér szerinti gyermekét neveli. A nevelőszülőség azonban jogi fogalom és csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy meghatározott tanfolyam elvégzése után, a nevelőszülői hálózatban tevékenykedve, hivatásszerűen gyermeket nevelnek. Ugyanígy a helyettes szülőség is, a nevelőszülőkhöz hasonlóan, az arra rászoruló gyermekek nevelését jelenti, átmeneti jelleggel.

De mi történik akkor, ha ezek közül egyikbe sem tudjuk beilleszteni a párkapcsolatunkat, mert bár közös háztartásban neveljük a más szülőtől származó gyermekeket a párunkkal, de a kettőnk viszonyát semmilyen hivatalos formában nem vetettük nyilvántartásba.

Az problémát jelent.

Az élettársnak csak abban az esetben jár pótszabadság a saját háztartásban nevelt gyermek után, ha a gyermek szülőjével legalább egy éve élettársként szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll a felek között és ezt közokirattal igazolni tudják.

Ha az élettársak viszonya nem hivatalos, akkor a pótszabadság nem jár. A szabályozás egyébként logikus, ha átgondoljuk. Manapság párkapcsolatok viszonylag gyorsabban változhatnak, így ha időarányosan akarnánk pótszabadságot adni pár hónap gyereknevelés után, az teljesen követhetetlen és ellenőrizhetetlen helyzeteket eredményezne.

Nézzünk erre gyakorlati példát:

Éva és Péter élettársak három éve, párkapcsolatukról hivatalos nyilatkozatot tettek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Közösen nevelik Renit (12) és Kingát (4), Éva lányait, valamint Zsoltit (10), Péter fiát. Évának a korábbi házasságából van még egy fia Dani (16), akit az apukája, Bence nevel, új párjával Bogival.

Első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de ez egy teljesen átlagos magyar mozaikcsalád modellje. De lássuk kinek hány nap pótszabadság jár!

Éva és Péter kapcsolata a magyar szabályozás szerint hivatalos, három kiskorú gyermeket nevelnek közös háztartásban. A három kiskorú gyermek után Évának és Péternek is hét nap pótszabadság jár évente.

Bár Bencének három vér szerinti gyermeke van, azonban csak egyet nevel saját háztartásban. Így Bence két nap pótszabadságot kap a tizenhat éves Dani után, azt is utoljára, hiszen Dani elérte a gyermekek után járó pótszabadság korhatárát.

Bogi hiába neveli saját háztartásában Danit, nem tud a gyermek után pótszabadságot igényelni, hiszen Bencével való párkapcsolata nem hivatalos.

Ugye nem is olyan bonyolult?

A rendszer az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget szolgálja. Fentiekre tekintettel, ha valaki a háztartásban nevelt gyermek után pótszabadságot szeretne igényelni, akkor célszerű a párkapcsolatot hivatalossá tenni, különben az erre irányuló igényük elutasításra fog kerülni.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Sáfrány Írisz
  • Kategóriák: Családjog, Munkajog
  • Címkék: élettárs, gyermek, pótszabadság, szülő
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2021. október 01. ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Fakivágás - tudnivalók
Következő bejegyzés Szabadság - figyeljünk oda rá!

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözik.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

tolatás, koccanás, szabálysértés

Esettanulmányok

Ügyfelünk ellen azért indul szabálysértési eljárás, mert a várakozóhelyről történő kitolatása során érintőlegesen nekiütközött egy mögötte álló járműnek, melyben néhány ezer forintos kár keletkezett. Ügyfelünk a kárt meg akarta téríteni a károsult részére, ő azonban inkább feljelentéssel élt ügyfelünkkel szemben.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép