Mi közös és mi nem a házasságban?

Egy autó hátulján két szív, virágokkal a szélén és JUST MARRIED felirattal.
A nyári időszakban rengeteg ifjú pár mondja ki a boldogító igent, mely után következik az összeköltözés, a családalapítás, a közös vagyon gyűjtögetése. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

Fontos tudni, a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Azaz amennyiben a házastársak egyike hitelt vesz fel, az ebből eredő fizetési kötelezettség mindkét házas felet terheli. Vagyis nem csak azt a felet, aki a hitelszerződésen adósként szerepel.

Fő szabály tehát a közös vagyon, de kivételek, mint mindig, most is vannak.

Nem tartoznak ugyanis a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Az új Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a házastársak különvagyonához tartozik:

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
  • a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat)
  • a személyét ért sérelemért kapott juttatás
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
  • továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Amennyiben tehát például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, az a különvagyonába tartozik. Tehát egy esetleges válás esetén az ingatlan teljes egészében az övé is marad.

Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd. De páldául a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.

Ha azonban például az örökölt lakást albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

Ugyanígy közös vagyonná válik -igaz csak ötévi házassági életközösség után- az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések azonban, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába  (lásd fent) őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti.

Ugyanígy együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat, és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket. A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel is rendezhetik. A szerződésben a törvény fent ismertetett rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerüljön a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ezt nevezzük házassági vagyonjogi szerződésnek.

Nem elegendő a megállapodást két tanú előtt írásba foglalni, szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.