Az általános szabályoktól, a szabadság megszakítására vonatkozó szabályokon át, a felmondási idő alatt folytatott szabadságon keresztül, a szabadságról való visszarendelésre vonatkozó szabályokig sok témakörrel foglalkoztunk.
Mennyi szabadság jár?
A kérdésre egyértelmű választ ad a munkajogi kérdések fő kútfője a Munka Törvénykönyve (Mt. tv.). Az Mt. 116. § egyértelmű módon megállapítja, hogy az alapszabadság mértéke 20 nap minden évben. Fontos rendelkezés a törvényben, hogy ettől a 20 naptól el lehet térni a munkaszerződésben, de csak a munkavállaló javára. Magyarul több lehet, de kevesebb nem a napok száma.
Az alapszabadságon felül a törvény úgy nevezett pótszabadságokat is biztosít. Erre többféleképp lehetünk jogosultak. Járhat egyrészről életkor után, vagyis minél idősebb valaki, annál több pótszabadnapot ír elő neki a törvény. Első ízben a 25. életévünk betöltését követően emelkedik az alapszabadság egy nappal. Mindez 28 év fölött már kettő nap és így tovább az Mt. 117 § értelmében. Pótszabadság abban az évben jár előszőr, amikor a munkavállaló betöltötte az adott kort. Játhat még pótszabadság gyermek után, van úgy nevezett „apaszabadság”, fiatal munkavállalóknak jár szabadság. Lehet még egészségre ártalmas vagy veszély munkakör estén és megváltozott képességű vagy fogyatékos munkavállaló esetén plusz pótszabadságot igényelni. Ezekről a törvény külön rendelkezik.
Gyakori kérdés, hogy a szabadság csak teljes munkaidős munkavállalóknak, vagy részmunkaidősöknek is jár-e. A válasz egyértelműen, hogy szabadság részmunkaidőben foglalkoztatottaknak is jár.
Mi a helyzet, ha év közben váltok munkahelyet?
Ha az év közben szűnik meg, vagy lesz új munkahelyünk, akkor a dolgozót arányosan illeti meg a szabadság. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.
Át lehet vinni a szabadságokat a következő évre?
Ez is gyakori kérdés, amire a válasz sem egyértelmű. Főszabály, hogy szabadságot abban az évben kell kiadni, amiben az jár a munkavállalónak. Vannak azonban kivételes esetek:
- az életkor alapján járó pótszabadságot a felek megállapodása alapján a munkáltató a tárgyévet követő év utolsó napjáig is kiadhatja
- tárgyi évi szabadságnak számít még, ha az decemberben kezdődik és maximum 5 nap csúszik át a következő évre (tehát, ha december 27-én elmegyünk 10 napos szabadságra, akkor a január 5. napján lejáró szabadság még a múlt évinek minősül)
- ha a munkajogviszony tárgyi év október 1. után jött lére, akkor a tárgyi évi szabadságokat a következő év március 31-ig.
A főszabályhoz hozzátartozik, hogy főszabály szerint szabadságot átvinni a következő évre nem lehet.
Próbaidő alatt szabadság
Számos ügyfelünk keresett meg ezzel a kérdéssel. Az ilyen esetekben tájékoztattuk őket, hogy a törvény szerint ki lehet adni szabadságot a próbaidő alatt. Van azonban egy rendelkezés, ami kimondja, hogy a munkáltató megtagadhatja a szabadság iránti kérelmét a munkavállalónak, ha azt a próbaidő 3 hónapja alatt terjeszti elő a munkavállaló.
Én döntöm el mikor megyek szabadságra?
Az átlagos munkahelyen általában a munkavállaló jelenti be, hogy mikor kíván szabadságra menni, amit a munkáltató jóváhagy. Ezt a törvény nem pontosan így szabályozza, ugyanis a törvényi rendelkezés szerint a szabadságok nagy részével a munkáltató gazdálkodik.
Egy évben mindössze 7 nap van, amiről a munkavállaló dönthet. Ezt is jogosult a munkáltató két részletben kiadni a munkavállalónak. A többi napról a munkáltató dönthet szabadon. Tehát, ha egy tárgyi év nyarán a 26 éves munkavállaló kivesz 7 nap egybefüggő szabadságot egy családi tengerparti nyaralásra, akkor a fennmaradó 13+1 napjáról a munkáltató dönthet. Természetesen a munkáltató köteles meghallgatni a munkavállaló javaslatát az időpontra, de nincs ahhoz kötve. A szabadság kiadása előtt legkevesebb 15 nappal értesíteni kell a munkavállalót a munkáltatónak.
Fontos szabály még, hogy úgy kell kiadni a szabadságokat, hogy a munkavállaló egy évben legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Természetesen a 14 napba ilyenkor beleszámítanak a munkaszüneti napok és a pihenőnapok is.
Szabadságot meg lehet váltani pénzben?
Ez is igen gyakori kérdés, amire válasz, hogy nem lehet a törvény szerint ezt megtenni. Kivételes eset, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Ebben az esetben lehetséges. Az ilyen jellegű igények három év alatt évülnek el, mint általában a munkajogi igények. Tehát, ha nem kaptuk meg a nekünk járó szabadságot, akkor bírói úton maximum az esedékeségtől számított három éven belül lehet érdemben fellépni.
Mi a helyzet a fizetés nélküli szabadsággal?
A törvény szabályoz olyan eseteket, amikor nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól. Ilyen az önkéntes tartalékos katonai szolgálat, a hozzátartozó ápolása, és a gyermekgondozás. Ezeket az eseteket a törvény szabályozza. A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban ilyenkor nem kötelező a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságot engedélyeznie, mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.
Ha fizetés nélküli szabadságot szeretnénk igénybe venni, akkor legalább 15 nappal előtte írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.
Mi változott 2023-ban?
A jelenlegi szabályozás szerint a dolgozó összesen 7 napnyi szabadságát akkor veheti ki, amikor ő szeretné, a többiről a munkáltató dönthet. A megváltozott szabályozás értelmében „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” a munkáltató megtagadhatja még ennek a 7 napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.