Egyáltalán lehetséges a szabadság megszakítása?

Kezdjük az utolsó kérdés megválaszolásával: igen, lehetséges, hogy a munkáltató – bizonyos, azonban a törvényben meghatározott és bizonyított feltételek fennállása estén – a munkavállalót visszahívja szabadságáról. Tehát rögtön le kell szögezni azt is, hogy a szabadságról, munkavégzésre történő visszarendelés – azaz a szabadság megszakítása – semmiképpen sem lehetséges önkényes, azaz egy normális esetben nem függhet a munkáltató kénye-kedvétől. Ennek feltételeit és eseteit a Munka Törvénykönyve egyértelműen meghatározza.

A kiindulási alap

Korábban, több cikkünkben is volt már szó arról, hogy a munkavállalót milyen mértékű alap-, és pótszabadság illeti meg, valamint arról is tájékoztatás adtunk már, hogy a szabadságot miként lehet „kivenni”. Arról viszont még nem szólt a fáma, hogy mi van abban az esetben, ha a szabadságot mégsem tudja kivenni a munkavállaló, vagy ha a szabadság megszakítására utasítja Őt a munkáltató.

A kiindulási alap, hogy a feleket a munkaviszony keretein belül egy általános együttműködési kötelezettség terheli. A munkavállalónak a szabadságos könyvben meg kell jelölnie, azt, hogy milyen telefonszámon lenne elérhető. A munkáltató azonban nem élhet vissza azzal, hogy „zavarja” minden apró-cseprő kérdéssel a munkavállalót. Ugyanakkor, ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely őt nélkülözhetetlenné teszi, akkor elképzelhető az, hogy elérhetővé kell lennie a munkáltatója számára.

A konkrét munkajogi szabályok

A Munka Törvénykönyve azonban kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkáltató mikor utasíthatja a munkavállalót a szabadságának megszakítására és a munkavégzésre. A 123.§ alapján a munkáltató kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok esetén utasíthatja a munkavállalót a szabadságának megszakítására.

És itt valóban minden szónak jelentősége van, illetve a munkáltatónak nem elég általánosságban hivatkoznia például a fontos gazdasági érdekre, hanem bizonyítania is szükséges azt. Ezek az esetek tipikusan a munkaviszony megszüntetése kapcsán válnak jelentőssé, leginkább akkor, amikor valamelyik fél emiatt megszünteti a munkaviszonyt és ennek jogellenessége miatt, bíróság elé kerül az eset. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetése hiányában, komoly kárigénye is keletkezhet a visszarendelésből eredően a munkavállalónak.

A munkavállalói kártérítési igény

Ugyanis, ha a munkavállaló eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének és emiatt kiadása merül fel (lemondott út, plusz utazási költség), akkor a felmerült kárát és igazolt költségeit a munkáltatnak meg kell térítenie. Mindezt dokumentálnia kell a munkavállalónak, tehát érdemes számlét, bizonylatot kérnie ezekről. Ugyanakkor, ha szóban kapta azt a munkáltatói utasítást, hogy azonnal térjen vissza, javasolt mindennek megerősítését írásban is kérnie. Mindezek a munkavállaló későbbi bizonyítási kötelezettségéhez volnának szükségesek, amennyiben jogvita alakulna ki a felek között.