Mindenekelőtt tisztázzuk mi is a szülési szabadság, és miben más, mint a sima szabadság, a fizetés nélküli szabadság, vagy a táppénz. Jelen cikk nem az egyes jogintézmények részletszabályaira koncentrál, hanem igyekszik megvilágítani a különbségeket és a határokat azok között. Tehát a cikk célja, hogy segítsen eligazodni a kismamáknak, és a kismamák mellett aggódó leendő apukáknak, hogy most akkor pontosan mi is a helyzet a szabadsággal, és az ahhoz kapcsolódó ellátásokkal. Tekintettel arra, hogy a cikk írójának felesége e sorok írásakor már a 9. hónapban van, a téma a szerző számára egészen aktuális.

A szülési szabadság alapvetően egy különleges szabadság, ami alatt igénybe lehet venni a CSED-et, míg a táppénz az egy keresőképtelen állapothoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátás. Tehát a kettő nem ugyanaz és a két ellátás kiváltó oka, valamint mértéke is más. Nem is beszélve a gyermek hároméves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadságról, ami megint csak más kávéház.

Szülési szabadság:

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. Mindezt azzal a kiegészítéssel, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

A szülési szabadság nagy része tehát már a szülés után vehető igénybe, de legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt is ki lehet venni. Tehát a kismama nem mehet el szülési szabadságra a 32. héten, de nem is dönthet úgy, hogy egyáltalán nem vesz ki szabadságot, hanem amint sikeresen lezajlott a szülés, reggel hatkor azonnal munkába áll.

A szülési szabadság akár 24 hetes is lehet, és ezért nem feltétlenül kapcsolódik hozzá keresőképtelen állapot. Nyilvánvalóan egy vajúdó anyuka, vagy egy éppen szülésen átesett édesanya keresőképtelen állapotban van, de mondjuk tíz héttel a szülés után ez már nem biztos, hogy igaz. Tehát a szülési szabadság a szülés tényéhez kapcsolódik, és nem az anyuka egészségi állapotához. Lehet valaki makk egészséges, és mégis „kimaxolhatja” a 24 hetet.

Talán a legfontosabb ehhez kapcsolódó körülmény, hogy a szülési szabadság alatt lehet igénybe venni a CSED-et, és ennek lejártával a GYED következik. A köznyelv ezeket az ellátásokat egységesen GYES-nek hívja, pedig a legtöbben akik a köznyelv szerint „gyesen” vannak, azok CSED-en vagy GYED-en vannak valójában.

De akkor a szülési szabadság nem három évig tart?

A rövid válasz az, hogy: Nem.

A hosszabb az, hogy a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Ezen időszak alatt, a szülési szabadság után (azaz a CSED lejárta után) a GYED illetve szociális alapon esetleg GYES igénybevételére van lehetőség.

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A GYES, amelyet a köznyelvben szinte szinonimaként használnak az összes szülést követő társadalombiztosítási ellátásra, a gyermek hároméves koráig jár alapesetben. A GYES esetében fontos megkülönböztető tényező, hogy szociális alapon jár.

Táppénz:

Tehát megbeszéltük, hogy alapvető különbség a táppénz és a szülési szabadság között, hogy a táppénz a keresőképtelenséghez kapcsolódik. Vagyis amikor azt halljuk, hogy valaki veszélyeztett terhes, vagy éppen nem is az, csak nem tudja már ellátni a munkáját várandóssága miatt, akkor nem szülési szabadságon van, hanem keresőképtelensége miatt táppénzen.

Mennyi az annyi?

A nagy különbség nem csak az elnevezésben van, hanem az ezidőszakban igénybe vehető ellátásokban is. Mind a négy ellátási forma összes részletszabályára kitérni ezen cikkben nincs mód, de számtalan körülmény van (pl. gyermekek száma, életkora, kereset mértéke, biztosítási időszak hossza stb.) amely változat az ellátás mértékén vagy időtartamán.

Nézzük a főbb különbségeket. A táppénz a kismama fizetésének 60%-a, míg a CSED az a teljes fizetése, plusz még egy kis apró, mivel a csecsemőgondozási díj után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

A GYED a jövedelem 70 százaléka azzal a korláttal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.

A mindenki által ismert és emlegetett GYES a legszerényebb, vagyis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

A szüléshez kapcsolódó munkajogi védelmek:

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. A munkavállaló akkor hivatkozhat erre a védelemre, ha a munkáltatót a várandósságról, mint a védelemre okot adó körülményről tájékoztatta. Annak már szerencsére nincs jelentősége, hogy a felmondás előtt, vagy után tájékoztatja a munkáltatót a kismama a várandósságról.

Ezt kiegészítendő, megjegyzem, hogy szintén nem lehet megszüntetni munkáltatói felmondással a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig.

Szintén lehet jelentősége a szülés után igénybe vett szabadságnak a végkielégítésnél, hiszen a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni ezt az időszakot is.

Reméljük a fentiekkel segítettünk eligazodni a szülés előtt, és után igénybe vehető különböző szabadságok, mentességek és az ezen időszakokhoz kapcsolódó ellátások színes forgatagában, és legalább ezek miatt nem kell izgulnia a kedves olvasónak.