Diákmunka nyáron

Diákok tablettel a kezükben
A nyári szünet során rengeteg középiskolás tanuló vállal munkát a legváltozatosabb munkakörökben. Néhányan civil szervezetek tevékenységét segítik, egyesek szakmai gyakorlatukat töltik, esetleg idénymunkával vagy adminisztratív feladatokkal próbálkoznak. Milyen kereteket fektet le ehhez a munkajog?

Minden munkavégzés a munkajog hatálya alá tartozik?

Nem, nem minden az, aminek látszik. A munkajog kizárólag azokat a jogviszonyokat szabályozza, melyekben ellenérték fejében, más javára dolgozik a munkavállaló. Mégpedig úgy, hogy tevékenységét tekintve alárendelt helyzetben van, hiszen munkáltatója utasításait kell követnie. Emellett fontos, hogy a munkavégzés és a jogviszony szerződésen alapuljon.

A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben valaki például a családi gazdaságban segít gyümölcsöt betakarítani vagy az otthoni műhelyben barkácsol szülei segítségére, a szó köznapi értelmében munkát végez ugyan, mégsem tartozik a munkajog hatálya alá. Ennek oka, hogy saját maga vagy családja javára dolgozik, szerződés nélkül – juttatása lehet a hozzátartozóktól kapott zsebpénz, ám ez munkabérnek nem minősül. Ugyanígy nem tartozik a munkajog szabályozási területére az önkéntes munka, amit ellenérték fizetése nélkül végeznek a tanulók. Az iskolaszövetkezeti keretek közt végzett tevékenység speciális, többoldalú jogviszony, melyet szintén külön szabályoz a jogalkotó, figyelembe véve a szövetkezetek sajátosságait és a konstrukció jellegzetességeit egyaránt.

Mikor is jön képbe a munkajog?

Ha viszont a diák elhelyezkedik például egy boltban árufeltöltőnek vagy nyomdai kisegítőnek, melyért meghatározott órabért kap szerződése alapján, máris munkaviszonyról beszélünk. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkajog rendelkezéseit is alkalmazni szükséges, különös tekintettel azokra a szabályokra, melyeket a fiatal munkavállalókra ír elő a jogszabály.

Fontos leszögeznünk: a 15. életévüket betöltött, nappali tagozatos tanuló szabadon vállalhat munkát a nyári szünetben. A 16. életév betöltésétől pedig egyáltalán nem korlátozott a munkavállalás. Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy a 18. életévüket még be nem töltött alkalmazottak fiatal munkavállalóknak minősülnek, egészségük és biztonságuk kiemelt védelmet igényel. Erre tekintettel a fiatal munkavállaló

  • munkaidőbeosztás szerinti napi munkaideje a nyolc órát nem haladhatja meg;
  • számára nem rendelhető el éjszakai munka és rendkívüli munkaidő;
  • részére hosszabb pihenőidőt és munkaközi szünetet kell biztosítani;
  • évenként öt nap pótszabadságra jogosult.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!