Minden munkavégzés a munkajog hatálya alá tartozik?
Nem, nem minden az, aminek látszik. A munkajog kizárólag azokat a jogviszonyokat szabályozza, melyekben ellenérték fejében, más javára dolgozik a munkavállaló. Mégpedig úgy, hogy tevékenységét tekintve alárendelt helyzetben van, hiszen munkáltatója utasításait kell követnie. Emellett fontos, hogy a munkavégzés és a jogviszony szerződésen alapuljon.
A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben valaki például a családi gazdaságban segít gyümölcsöt betakarítani vagy az otthoni műhelyben barkácsol szülei segítségére, a szó köznapi értelmében munkát végez ugyan, mégsem tartozik a munkajog hatálya alá. Ennek oka, hogy saját maga vagy családja javára dolgozik, szerződés nélkül – juttatása lehet a hozzátartozóktól kapott zsebpénz, ám ez munkabérnek nem minősül. Ugyanígy nem tartozik a munkajog szabályozási területére az önkéntes munka, amit ellenérték fizetése nélkül végeznek a tanulók. Az iskolaszövetkezeti keretek közt végzett tevékenység speciális, többoldalú jogviszony, melyet szintén külön szabályoz a jogalkotó, figyelembe véve a szövetkezetek sajátosságait és a konstrukció jellegzetességeit egyaránt.
Mikor is jön képbe a munkajog?
Ha viszont a diák elhelyezkedik például egy boltban árufeltöltőnek vagy nyomdai kisegítőnek, melyért meghatározott órabért kap szerződése alapján, máris munkaviszonyról beszélünk. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkajog rendelkezéseit is alkalmazni szükséges, különös tekintettel azokra a szabályokra, melyeket a fiatal munkavállalókra ír elő a jogszabály.
Fontos leszögeznünk: a 15. életévüket betöltött, nappali tagozatos tanuló szabadon vállalhat munkát a nyári szünetben. A 16. életév betöltésétől pedig egyáltalán nem korlátozott a munkavállalás. Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy a 18. életévüket még be nem töltött alkalmazottak fiatal munkavállalóknak minősülnek, egészségük és biztonságuk kiemelt védelmet igényel. Erre tekintettel a fiatal munkavállaló
- munkaidőbeosztás szerinti napi munkaideje a nyolc órát nem haladhatja meg;
- számára nem rendelhető el éjszakai munka és rendkívüli munkaidő;
- részére hosszabb pihenőidőt és munkaközi szünetet kell biztosítani;
- évenként öt nap pótszabadságra jogosult.