Bérszabályozás idén, avagy hogyan alakulnak a munkabér összegek 2020-ban?

A kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot rendeletben határozza meg a kormány; a tavalyi számokhoz képest az összegek ismét növekedést mutatnak. Tekintsük át együtt a legfontosabb tudnivalókat!

Kinek melyik minimum összeg jár?

A rendelet két fogalmat használ, míg a köznapi nyelvhasználat leginkább a „minimálbér” kifejezéssel barátkozott meg, s ez olykor nem kis zavart okoz a fejekben. Amit általában minimálbérként emlegetünk, nem más, mint a kötelező legkisebb munkabér: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér legkisebb kötelező összege. Ebből következik, hogy a lentebb ismertetett összegszerűség részmunkaidő esetén lehet alacsonyabb!

Amennyiben a munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatják, és munkaköre legalább középfokú iskolai végzettséget- vagy szakképzettséget igényel, garantált bérminimumra válik jogosulttá. A szabályozás így tehát a megszerzett tudást, tanulásra fordított energiabefektetést kívánja magasabb juttatással honorálni, talán ezért is becézik sokan „diplomás minimálbérnek”.

Mennyi az annyi?

A kötelező legkisebb munkabér mértéke 2020. január 1. napjától havi bruttó 161.000 forint.  Hetibér alkalmazása esetén ez bruttó 37.020 forintot jelent, napibérrel számolva bruttó 7.410 forint üti a munkavállaló markát, órabéres foglalkoztatás esetén óránként bruttó 926 forinttal honorálják a foglalkoztatott munkáját.

A garantált bérminimum ehhez képest magasabb, havonta bruttó 210 600 forint; a hetibér 48.420 forint, a napibér 9690 forint, az órabér pedig 1211 forint. Amennyiben a munkavállaló rendelkezik középfokú végzettséggel és a munkakör, melyet betölt, megköveteli ennek meglétét, a garantált bérminimumnál kevesebb bért nem kaphat. Ha azonban a dolgozó olyan munkakört tölt be, melyhez középszintű képzettség nem szükséges, pusztán a képesítés megléte nem alapozza meg az igényt a garantált bérminimumra.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 7 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!