Akinek gyermeke van, tudhatja, hogy bármikor, akár a véletlennek is köszönhetően előfordulhat, hogy a gyermek kárt okoz. Éppen mivel sajnos ritkán, de előfordulnak olyan jogi esetek, melyek során gyermekek okoznak kárt, foglalkozunk ezzel a témával. Mostani cikkünkben arra adunk választ, hogy ilyen esetben vajon a gyermek által okozott károkért ki és miként felel?
Egyéb
Amikor valakinek a házastársa meghal, óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy mindent a gyermekek örökölnek, vagy a házastárs is részesül a vagyonból? Mit és mennyit örököl a házastárs? Mi van akkor, ha nincsenek utódok? És mi van akkor, ha a házastársak épp válófélben voltak, amikor a haláleset bekövetkezett?
A munkaviszony esetén a munkaviszony alapkérdései a szerződéskötéskor eldőlnek, így az, hogy a munkavállaló milyen munkakörben, hol, milyen bérezés mellett fog munkát végezni a munkáltató részére.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban a munkáltató egyik fő jogosultsága a munkavállaló utasítása, a munkaviszony döntően alá- fölérendeltségi viszonyt jelent. A munkaviszony szabályozására szolgáló törvények és más jogszabályok egyik fő feladata, hogy kereteket szabjanak a munkáltató dominanciájának, és biztosítsák azt, hogy minden munkaviszonyra alkalmazhatóan eldönthető legyen, hogy az adott utasítást köteles-e végrehajtani a munkavállaló, vagy esetleg jogszerűen tagadja meg annak végrehajtását.
Közterület használata az is, amikor sétálunk az utcán, parkolunk a posta előtt, vagy éppen a strandon üzemeltetünk egy lángosbüfét. Mindegyik esetben szem előtt kell tartani, hogy a közterület használata az előírásoknak megfelelően történjen, így például súlyos bírságokkal és helyreállítási kötelezettséggel számolhatunk akkor is, ha lebetonozzuk a házunk előtti közterületet engedély nélkül.
Jogászok számára vagy félelmetes jövő, vagy kísértő múlt a jogi szakvizsga, attól függően, hogy átestek-e már rajta, vagy még előtte állnak. Jelen cikk írójának épp a rideg valóság, a kikerülhetetlen jelen, ugyanis épp szakvizsga felkészülés közben találják meg ezek a sorok.
De a nem jogászok számára gyakran félreértésekre ad okot, hogy mit jelent a „szakvizsga” kifejezés. Ez a szakosodást jelenti? Mikor szakosodnak a jogászok adott szakterületre? Szakosodnak egyáltalán, vagy mindenbe beleokoskodnak, ami eléjük kerül? Van külön ügyészi, bírói, ügyvédi szakvizsga? Hogy lehet valaki pl. családjogi szakjogász, vagy munkajogi szakjogász annak ellenére, hogy nem „szakvizsgázott”?
Sokan úgy tudják, hogy a gúnynevén „haláladónak” is csúfolt öröklési illeték, évekkel korábban eltörlésre került, azonban ez nem igaz. Az öröklési illeték egy ma is létező, vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona.
Az illeték tárgya az örökség, valamint minden, halálesetre visszavezethető vagyonszerzési mód, így a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész és a halál esetére szóló ajándékozás is.
A jogszabályok nem használnak szinonimákat, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy valamit előlegnek vagy foglalónak hívunk. Ugyanis a két elnevezéshez két különböző joghatás fog kapcsolódni. Ez nem „jogászkodás” vagy szőrszálhasogatás, hanem a viták elkerülésének az alapja az, hogy mindkét fél ugyanazon kifejezések alatt, ugyanazt a jelentéstartalmat értse.
Korábbi cikkünkben részleteztük a keresetindítás kapcsán vizsgálandó hatáskör és illetékesség legalapvetőbb szabályait, mely alapján el lehet dönteni, hogy az egyes ügyekben az ügy tárgya szerint melyik bíróság jogosult eljárni, valamint azt, hogy földrajzilag melyik bíróság előtt szükséges a pert megindítani. Korábbi cikkünk a legfontosabb általános szabályokat tartalmazta, jelen írásunkban pedig kitérünk az egyes speciális szabályokra.
A bíróságokra érkező peres ügyek száma évente meghaladja az egymillió ügyet. A statisztika alapján a 2016. évtől egy meredek zuhanást követően 1,4 millióról 1,1 millióra teszik az évente induló peres eljárások számát, egy 2020. évben készült elemzés alapján. A visszaesés oka, az új eljárásjogi törvény hatályba lépése, mely jelentősen megnehezítette a peres eljárásokvitelét, mind a jogi képviselők, mind pedig a jogi képviselő nélkül eljáró felek számára. Jelen cikkünk arra kínál választ, hogy amennyiben egy peres eljárás megindítása mellett döntöttünk, hogy tudjuk kiválasztani, hogy melyik bíróság lesz jogosult eljárni az ügyünkben.
Ha már tél van, akkor itt van az aktualitása annak, hogy számba vegyük a tipikus téli sportokkal kapcsolatos baleseteket és az ezek miatt fennálló esetleges kártérítési igényeket.
A tél sokaknak aktív kikapcsolódást jelent, mely leginkább a síelés és téli sportok kedvelőire jellemző. Minden évben külön felhívjuk a figyelmet a megfelelő utasbiztosítás, illetve balesetbiztosítási szerződések megkötésére, mely idén is fontossá válik. Bár a járványügyi helyzetre tekintettel lehetséges, hogy a téli sportok miatti utazásra kevésbé fog sor kerülni, azonban nem kell ahhoz feltétlenül külföldre utazni, hogy a megfelelő biztosítást kössünk a téli sportolási tevékenységünkre.