Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • Ügyfélszolgálati munkatárs – Adminisztrációs osztály
    • IT Biztonsági szakember – Informatikai osztály
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Egyéb
  • Perelek! De hol? – Bíróságok hatásköre és illetékessége a polgári perekben II.

Perelek! De hol? – Bíróságok hatásköre és illetékessége a polgári perekben II.

2022. január 15.

perelek, per, polgári per, hatáskör, igazságügy
Korábbi cikkünkben részleteztük a keresetindítás kapcsán vizsgálandó hatáskör és illetékesség legalapvetőbb szabályait, mely alapján el lehet dönteni, hogy az egyes ügyekben az ügy tárgya szerint melyik bíróság jogosult eljárni, valamint azt, hogy földrajzilag melyik bíróság előtt szükséges a pert megindítani. Korábbi cikkünk a legfontosabb általános szabályokat tartalmazta, jelen írásunkban pedig kitérünk az egyes speciális szabályokra.

Először azt nézzük meg, hogy miért van szükség speciális szabályokra. Az általánostól eltérő illetékességi szabályok megalkotásával az esetek nagy többségében az volt a célja a jogalkotónak, hogy valamely gyengébb pozícióban lévő felet erősítsen. Gyengébb pozícióban van például a fogyasztó a vállalkozással szemben vagy a munkavállaló a munkáltatóval szemben. A jogalkotó a gyengébb pozícióban lévő félről feltételezi, hogy hátrányosabb helyzetből indul egy peres eljárás során, mivel a másik félhez képest kevesebb erőforrással rendelkezik. Ez lehet akár az, hogy nehezebb finanszíroznia a jogi képviselőt vagy az, hogy kevesebb ismerettel rendelkezik az igényérvényesítéssel összefüggésben.

A „fegyverek egyenlőségének elve” mentén ezért biztosítani kell azt,

hogy a felek kvázi egyenlő pozícióból induljanak a per során, mely miatt a jogszabály a gyengébb félnek szükség esetén engedményeket tesz.

Ennek körében az általánostól eltérő illetékességi szabályok az alábbiak:

Törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére a jogosult lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. Tehát például egy gyermektartás megállapítása iránt indított pert a szülő, a tartásra jogosult gyermek lakóhelye szerint is megindíthatja.

Az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése szerinti bíróság előtt is meg lehet indítani.

A szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is megindítható.

A fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti per esetén az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye is meghatározhatja.

A szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.

 

Gondnokság alá helyezési perben,

az a személy az alperes, akinek a gondnokság alá helyezését a bíróságtól kérik. Logikusan a jogszabály az ilyen perekben engedi, hogy a pert, annál a bíróságnál folytassák le, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik. Ugyanez vonatkozik arra, ha a pert a gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése vagy felülvizsgálata iránt indítják.

Házassági perekben,

az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

A származás megállapítása iránti perekben,

, melyek célja a szülői viszony tisztázása, az a bíróság is illetékes eljárni, amelynek illetékességi területén a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Ugyanez vonatkozik a szülői felügyelettel kapcsolatos perekre, valamint azokra a perekre is melyek tárgya az örökbefogadás felbontása.

Munkaügyi perek

esetén, a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja. Sőt a munkavállaló felperes dönthet úgy is, hogy a pert annál a bíróságnál indítja meg, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. A munkáltató viszont a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg, tehát itt újabb példát láthatunk a kizárólagos illetékességre.

Végrehajtási perekben

a perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság, ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes.

Fenti szabályokból is látszik, hogy törekszik a jogszabály arra, hogy a perben gyengébb fél helyzetét javítsa és könnyebbé tegye a peres eljárásokban való részvételét.

Nincs ok az aggodalomra, ha esetleg a peres eljárást mégsem ott indítottuk meg, ahol a jogszabály szerint kellett volna. A keresetlevél beérkezésekor ugyanis a bíróságok hivatalból vizsgálják a hatáskörüket és az illetékességüket és ha észlelik, hogy a per elbírásálára másik bíróság köteles, akkor elrendelik a per, illetékes bírósághoz történő áttételét.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk az illetékességi szabályokkal, mert úgy a saját magunk dolgát könnyíthetjük meg. A kizárólagos szabályokon kívül ugyanis, a fent felsorolt illetékességi szabályok vagylagosak, amely azt jelenti, hogy a főszabály mellett alkalmazhatók.

Példa: Tehát ha én vagyok a felperes, aki Budapesten élek és Máté, kenézi lakos, ledobálja jókedvében a cserepeket a háztetőmről, akkor főszabály szerint a Sárvári Járásbíróság előtt kell beperelnem Mátét, a károm megtérítése érdekében, mivel Kenéz település Sárvárhoz tartozik illetékesség szempontjából. Sárvár azonban tőlem 166 km-re van, amennyit én nem kívánok Máté hülyesége miatt tárgyalásonként megtenni. Mivel azonban a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert az illetékesség szempontjából a károkozás helye szerint is megindíthatom, ezért Budapesten fogom perelni Mátét.

Azért érdemes tehát ismerni az illetékességi szabályokat, mert sok időt megspórolhatunk magunknak, ha nem kell oda-vissza 332 km-t megtennünk egy tárgyalás miatt, ha az fél óra tömegközlekedéssel is megoldható.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Sáfrány Írisz
  • Kategóriák: Egyéb
  • Címkék: hatáskör, igazságügy, per, perelek, polgári per
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. január 15. ( 7 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Perelek! De hol? – A bíróság hatásköre és illetékessége a polgári perekben I.
Következő bejegyzés Foglaló vagy előleg? Nem mindegy!

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!

Tájékoztatjuk, hogy a járványügyi készültség miatt, Ügyfeleink és munkatársaink egészségének védelme céljából a személyes ügyfélszolgálatunk kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a +36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap 8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy a járvány terjedésének megelőzése érdekében továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható, e-mailben juttassa el az
info@das.hu
e-mail címre.

Megértésüket köszönjük!

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk balesetet okozott a gépkocsijával. A másik fél kárát, kb. 10 millió forintot (komoly személyi sérülés történt) azonban nem a saját biztosítója, hanem a MABISZ fizette ki, mivel az ügyfelünk saját biztosítója úgy nyilatkozott a károsultnak tévedésből, hogy ügyfelünknek nem volt érvényes kötelező felelősségbiztosítása.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép