Először azt nézzük meg, hogy miért van szükség speciális szabályokra. Az általánostól eltérő illetékességi szabályok megalkotásával az esetek nagy többségében az volt a célja a jogalkotónak, hogy valamely gyengébb pozícióban lévő felet erősítsen. Gyengébb pozícióban van például a fogyasztó a vállalkozással szemben vagy a munkavállaló a munkáltatóval szemben. A jogalkotó a gyengébb pozícióban lévő félről feltételezi, hogy hátrányosabb helyzetből indul egy peres eljárás során, mivel a másik félhez képest kevesebb erőforrással rendelkezik. Ez lehet akár az, hogy nehezebb finanszíroznia a jogi képviselőt vagy az, hogy kevesebb ismerettel rendelkezik az igényérvényesítéssel összefüggésben.

A „fegyverek egyenlőségének elve” mentén ezért biztosítani kell azt,

hogy a felek kvázi egyenlő pozícióból induljanak a per során, mely miatt a jogszabály a gyengébb félnek szükség esetén engedményeket tesz.

Ennek körében az általánostól eltérő illetékességi szabályok az alábbiak:

Törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére a jogosult lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. Tehát például egy gyermektartás megállapítása iránt indított pert a szülő, a tartásra jogosult gyermek lakóhelye szerint is megindíthatja.

Az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése szerinti bíróság előtt is meg lehet indítani.

A szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is megindítható.

A fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti per esetén az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye is meghatározhatja.

A szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.

Gondnokság alá helyezési perben,

az a személy az alperes, akinek a gondnokság alá helyezését a bíróságtól kérik. Logikusan a jogszabály az ilyen perekben engedi, hogy a pert, annál a bíróságnál folytassák le, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik. Ugyanez vonatkozik arra, ha a pert a gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése vagy felülvizsgálata iránt indítják.

Házassági perekben,

az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

A származás megállapítása iránti perekben,

, melyek célja a szülői viszony tisztázása, az a bíróság is illetékes eljárni, amelynek illetékességi területén a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Ugyanez vonatkozik a szülői felügyelettel kapcsolatos perekre, valamint azokra a perekre is melyek tárgya az örökbefogadás felbontása.

Munkaügyi perek

esetén, a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja. Sőt a munkavállaló felperes dönthet úgy is, hogy a pert annál a bíróságnál indítja meg, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. A munkáltató viszont a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg, tehát itt újabb példát láthatunk a kizárólagos illetékességre.

Végrehajtási perekben

a perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság, ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes.

Fenti szabályokból is látszik, hogy törekszik a jogszabály arra, hogy a perben gyengébb fél helyzetét javítsa és könnyebbé tegye a peres eljárásokban való részvételét.

Nincs ok az aggodalomra, ha esetleg a peres eljárást mégsem ott indítottuk meg, ahol a jogszabály szerint kellett volna. A keresetlevél beérkezésekor ugyanis a bíróságok hivatalból vizsgálják a hatáskörüket és az illetékességüket és ha észlelik, hogy a per elbírásálára másik bíróság köteles, akkor elrendelik a per, illetékes bírósághoz történő áttételét.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk az illetékességi szabályokkal, mert úgy a saját magunk dolgát könnyíthetjük meg. A kizárólagos szabályokon kívül ugyanis, a fent felsorolt illetékességi szabályok vagylagosak, amely azt jelenti, hogy a főszabály mellett alkalmazhatók.

Példa: Tehát ha én vagyok a felperes, aki Budapesten élek és Máté, kenézi lakos, ledobálja jókedvében a cserepeket a háztetőmről, akkor főszabály szerint a Sárvári Járásbíróság előtt kell beperelnem Mátét, a károm megtérítése érdekében, mivel Kenéz település Sárvárhoz tartozik illetékesség szempontjából. Sárvár azonban tőlem 166 km-re van, amennyit én nem kívánok Máté hülyesége miatt tárgyalásonként megtenni. Mivel azonban a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert az illetékesség szempontjából a károkozás helye szerint is megindíthatom, ezért Budapesten fogom perelni Mátét.

Azért érdemes tehát ismerni az illetékességi szabályokat, mert sok időt megspórolhatunk magunknak, ha nem kell oda-vissza 332 km-t megtennünk egy tárgyalás miatt, ha az fél óra tömegközlekedéssel is megoldható.