Ha az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy meghatározott vagyontárgyakat harmadik személy kapjon az örökségből, ezen vagyontárgyak után az örökös nem fizet illetéket, hanem csak az a személy, akire a vagyontárgyat az örökhagyó hagyta.

Öröklésről való ingyenes lemondás esetén az örökösnek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, azonban ha ellenérték fejében, más javára mond le, akkor az örökös az ellenérték alapján köteles illetéket fizetni. Ha ingyenesen, más javára mond le az örökös, akkor az átengedett örökséget megszerző személy, úgy köteles öröklési illetéket fizetni, mintha az örökség közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Szintén nem köteles illetéket fizetni az örökös, ha az örökséget visszautasítja.

Ha az örökségben lévő ingatlant vagy ingó dolgot adósság terheli, akkor a hitelező az adósság fejében az örökség arányos részét átvehet. Ilyen esetben a hitelező nem öröklési illetéket, hanem visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.

Az öröklési illeték mértéke, az egy-egy örökösnek juttatott örökség tiszta értékének 18%-a.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9%. Gépjármű, pótkocsi vagy vagyoni értékű jog öröklése esetén az öröklési illeték 8%.

A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Az örökségből le kell vonni az elhunyt személy eltemettetésének szokásos költségeit is. A kötelesrész értékét szintén le kell számítani az örökségből, ha annak kiadására az örökös köteles.

Ugyanígy, ha az örökös olyan dolog tulajdonjogát szerzi meg, amelyen más személynek haszonélvezeti vagy használati joga áll fenn, az örökség értékéből le kell vonni a haszonélvezeti vagy használati jog értékét.

De ki az, aki nem köteles fizetni, illetve milyen mértékű örökség után nem köteles fizetni az örökös?

Valóban történt a cikkünk elején említett illetékmentesség elrendelésére irányuló törvénymódosítás 2010-ben. Ez alapján az örökhagyó egyenesági rokona, valamint túlélő házastársa illetékmentességet élvez. Szintén nem kell illetéket fizetni, ha az örökhagyó testvére szerzi meg az örökrészt.

Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha- és nevelőszülője, 20.000.000 Ft-ig nem köteles illetéket fizetni, az ezen érték fölötti örökség után szükséges csak öröklési illetéket leróni.

Van egy objektív értékhatár is, amelyre az örökhagyóval való kapcsolatra tekintet nélkül nem kell öröklési illetéket fizetni. Ez 300.000 Ft. Tehát ha az örökségünk nem éri el a 300.000 Ft-ot, akkor semmilyen illetéket nem kell fizetnünk utána. Ezen összeg megállapításánál le kell vonni az illetékmentes ingóság értékét, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyainak értékét.

Mentes az öröklési illeték alól, a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, valamint a lakástakarék pénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.

Speciális szabály vonatkozik a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklésére. Ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, akkor illetékmentességet élvez az örökös.

A lakás/lakóház felépítésére az örökösnek 4 éve van, ez alatt az idő alatt meg kell szereznie a használatbavételi engedélyt. Az adóhatóság ilyenkor az illetékfizetési kötelezettséget felfüggeszti, majd 4 év elteltével megérdeklődi, hogy sikerült-e felépíteni a lakóházat. Ha igen, akkor a használatbavételi engedély bemutatását követően az adóhatóság törli az illetéket, ha nem, akkor az illetéket meg kell fizetni.

A kiskorú személyek öröklésének megkönnyítése érdekében, a kiskorú személyek is kedvezményt élveznek, mely alapján az öröklési illetéket a nagykorúvá válástól számított 2 éven belül késedelmi pótlék-mentesen be tudják fizetni. Ha a kiskorú személy a tartozását ezen határidő előtt teljesíti, akkor kedvezményben részesül, évenként 10%-ot csökken az öröklési illeték, de maximum 70%-kal csökkenhet. Tehát, ha a kiskorúnak az öröklési illetéket legkésőbb 2026-ig kell befizetnie, de az illeték 2022-ben befizetésre kerül, akkor csak az illeték 60%-át kell csak megfizetni.

Speciális szabály vonatkozik továbbá a termőföld öröklésére, tekintettel arra, hogy ilyen esetben az öröklési illeték felét kell csak megfizetni, őstermelő öröklése esetén pedig csak a negyedét.

A fent leírtak, az öröklési illeték szabályozás leggyakrabban előforduló részei. Ha esetleg nem lennénk biztosak az illetékfizetési kötelezettségünkben, akkor célszerű ennek megfejtése érdekében megnézni az erről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, mely a részletes szabályozást tartalmazza vagy jogi segítséget kérni az ügyben.