Ügyfélbeszámolók

Nyugdíjemelés, de mikor?

Ügyfelünk azzal fordult a Fővárosi Kormányhivatalhoz, hogy nyugdíja korrekcióra szorul és kérelmezte az eljárást a nyugdíjának megemelése felől. Ekkor kiadtak Ügyfelünknek egy függő hatályú végzést, mely arról szólt, hogyha az ügy meghatározott határidőn túl rendeződik, úgy Ügyfelünk 10.000 forintra tarthat igényt. Az ügy elhúzódása bekövetkezett, így a függő hatályú végzés jogerőssé vált, melyről Ügyfelünk értesítést is kapott. A várt összeg azonban hónapok múlva sem érkezett meg számlaszámára. Ügyfelünk ekkor kérte a segítségünket.

A teljes történet

Esettanulmányok

Tönkrement gyerekcipő – „nem megfelelő használat???”

Ügyfelünk a gyermekének cipőt vásárolt, majd 4 hónap használat után a bélés belülről kiszakadt. 

A teljes történet


Különélő szülőt hogyan illeti meg a gyermek után járó pótszabadság?

2017. április 6.

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ. 

Először tekintsük át, hogy milyen módon és feltételek alapján jogosult valaki munkavállalóként a gyermek után járó pótszabadságra.

A Munka Törvénykönyvének 118.§-a alapján, a munkavállalót a 16 évnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke a gyermekek számától függ. Ezek szerint egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, míg kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. Ha a gyermek fogyatékos, akkor 2 nappal több pótszabadság illeti meg az érintett munkavállalót.

E pótszabadság első ízben a gyermek születésének évében illeti meg a munkavállalót, míg utolsó alkalommal abban az évben vehető igénybe, amikor a gyermek a 16. életévét betölti. Ezekről a tényekről külön kell a munkáltató számára - írásban - nyilatkozni.

Felmerül azonban a kérdés, hogy megilleti-e ez a pótszabadság azt a szülőt, aki esetleg nem él egy fedél alatt a gyermekével?

A fenti kérdésre a választ szintén a Munka Törvénykönyve adja meg. A kérdésnek megválaszolásához az a döntő, hogy a munkajogi szabályok értelmezése szempontjából ki minősül gyermeknek?

A 294.§-ban foglalt rendelkezések alapján, a törvény gyermeknek tekinti a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásában nevelt vagy gondozott gyermeket.

Mindebből tehát az következik, hogy amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt. Ugyanakkor, ha a gyermek a szüleivel egy háztartásban él, akkor mindkét szülő jogosult az érintett gyermek után a pótszabadságot igénybe venni.

Reméljük, hogy a jelen cikkel is hasznos információval lehettünk Olvasóink számára.

 


dr. Burján Zsuzsanna

Kategóriák: Munkajog - Szabadság

Címkék: szabadság, szülő, pótszabadság, különélő szülő

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. április 6., (198 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép