A határozat lényege, hogy alkotmányellenes a magánszemély esetében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmek adóalapba vonása.
Ez a költségvetésben bevétel kiesést jelent, továbbá a rendelkezés visszamenőleges hatályára tekintettel a családi pótlékhoz kapcsolódóan szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek tekintetében az adóhatóságnak vissza kell utalnia a befizetett adóelőleget legkésőbb 2010 júniusában.
Az Alkotmánybíróság döntését az előzte meg, hogy a személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-től hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. A gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába bele kellett számítani a családi pótlék összegének felét-felét – függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő kapja.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy adóztatható-e egy olyan jövedelem a magánszemélynél, amelyet az nem kapott meg. A családi pótlékot – adóterhet nem viselő járandóságként -, nemcsak az azt ténylegesen megkapó magánszemély, hanem a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa is köteles volt figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a házastárs, élettárs igényelt-e családi pótlékot. A határozat szerint egy adót illető rendelkezés csak akkor felel meg az alkotmányos követelményeknek, ha az adó és az adóalany jövedelme között közvetlen kapcsolat áll fenn. A rendelkezés ilyen formában sérti az alkotmányos közteherviselés elvét.
Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes.
Azt is megállapította a taláros testület, hogy a családi pótlék bevonása az adóalapba, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések ugyanis azt eredményezhették volna, hogy minél több gyerekről gondoskodik a szülő, jövedelméből annál több adót fizetne.
A testület utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonása hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.
Az alkotmánybírósági döntés jogszabály módosítás nélkül végrehajtható. Az érintett adófizetők 2010. március 1-től a 2009-es évre elkészített személyi jövedelemadó bevallásukban tudják visszaigényelni túlfizetett adójukat.