Lassan közeledik a gépjárműadó befizetésének esedékessége. Ezért mostani cikkünkben foglaljuk össze a főbb tudnivalókat és újdonságokat annak érdekében, hogy olvasóink számára minden aktuális információ egy helyen legyen.
A gépjárműadó (gyakori elnevezése alapján „súlyadó”) részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. Ez az 1991. évi LXXXII. törvény.
Adózás
Adózásról, az adózással kapcsolatos törvénymódosításokról és megtörtént esetekről olvashat ebben a témában.
A Kormány a tegnapi napon (2021. január 24. napján) elfogadott egy rendeletet, amely érinti a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítését, illetve annak esetleges végrehajtását. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény már tartalmazott egyfajta védelmet az SZJA visszatérítésekkel kapcsolatosan. Kimondta ugyanis, hogy a visszatérített összegre, a külön törvényben meghatározott visszatartási jogot az adóhatóság nem gyakorolja.
Ami nagyon fontos, hogy csak a felsorolt szektorban működő vállalkozásokra, pontosabban az adott területen működő egységeikre vonatkozik a járulékkedvezmény.
Az érintett szektorok: a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó gazdasági egységek.
Hiába egy zseniális ötlet, hiába a jól felépített marketing és kedvező piaci környezet. Egy rossz könyvelő - mindezek ellenére - akár tönkre is teheti a vállalkozást.
Cikkünkben két megközelítésben is vizsgáljuk a vendéglátóhelyekre vonatkozó szabályokat. Először röviden áttekintjük, hogy mikor, milyen pénzmozgást milyen bizonylattal kell követni. Másrészt megvizsgáljuk a kapott borravaló és szervízdíj adózási feltételeit.
A hatályos jogszabályok szerint a munkaügyi hatóság bármilyen előzetes értesítés nélkül tarthat helyszíni ellenőrzést a munkáltatónál, tehát elviekben a foglalkoztatók bármikor számíthatnak ilyen célú látogatásra. Mire terjedhet ki az eljárás és milyen potenciális következményekre számíthat a munkáltató?
Egy vállalkozóval bármikor előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva szüneteltetnie kell a tevékenységét. Különösen jellemző ez az idény jellegű vállalkozókra, mint például egy vízparti büfés, vagy vattacukor árus. Kérdés, hogy hogyan és milyen időtartamra tudják ezt megtenni? Jelen cikkünk célja a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályok ismertetése.
Amint arra a cikk címe is utal, a továbbiakban a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályokat ismertetjük. Először is nagyon fontos tisztázni, hogy a Polgári Törvénykönyv átalakulás alatt a társasági formaváltást érti. Erre tipikus példa, amikor egy betéti társaságból (Bt.) korlátolt felelősségű társaság (Kft.) lesz. Átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át.
A GDPR kifejezést az elmúlt időben csak az nem hallotta, aki egy bolygóközi utazáson vett részt, és a bevezetésének rohamosan közelgő határideje (2018.05.25.) miatt ez a helyzet csak fokozódni fog ez elkövetkezendő időben.
Valószínűleg a legtöbb olvasó rutinosan ír e-mailt, az okostelefonok elterjedésével pedig már vásárlásokat, csekkfeladást és az otthoni fűtés távolról történő bekapcsolását is végezhetjük. A hivatali ügyintézésnél sokan mégis tartózkodóbbak az elektronikus átállással kapcsolatban, pedig valljuk be őszintén, senki nem szeret órákat üldögélni az okmányirodában, vagy éppen a rendőrségen.