Elmaradt munkabér

Megjelent a Kamionhírek.hu weboldalán

 

A munkaviszony két lényegi elemen alapul. A munkáltató a munkavállalóval valósítja meg gazdálkodó tevékenységét, a dolgozó pedig munkabéréért végzi feladatait.

A jelen gazdasági helyzetben egyre több cég kényszerül arra, hogy a csökkenő bevételek mellett költségeit is csökkentse. Sajnos a bérből és fizetésből élők köre a leginkább kiszolgáltatott, bérét ígérgetésekkel vagy fenyegetésekkel a legkönnyebb megvonni vagy csökkenteni.

Mit véd a jog?
Fontos tisztázni, hogy kizárólag az ún. tiszta jövedelmet lehetséges bírói úton érvényesíteni. A munkaszerződésben egyéb, a munkaviszony részét képező dokumentumban nem feltüntetett (és adómentesen kapott) bér jellegű juttatások nem képezhetik megalapozott követelés részét. A munkaszerződésben kötelezően megállapításra kerülő személyi alapbér minden körülmény között jár a dolgozónak. Amennyiben munkáltató munkát biztosítani nem tud, de a munkavállaló munkára képes állapotban megjelenik, vagy igazoltan távol van, munkabér akkor is jár neki. Kényesebb a kérdés azoknál a juttatásoknál, melyek nem minősülnek személyi alapbérnek. A meghatározott teljesítmény eléréséhez kötődő jutalék természetesen minden munkavállalónak jár. Más a helyzet viszont a prémium jellegű juttatásokkal, ugyanis főszabály szerint a munkáltató bármikor megvonhatja a prémium kifizetését. A bírói gyakorlat jelentős számú juttatásfajtát tekint prémiumnak, így annak minősül a fuvarozóknál is jelen lévő napidíj, valamint az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összegek. Ezek szerint, ha a munkáltató ezen összegeket csökkenti vagy megvonja, és csak a személyi alapbért fizeti ki, jogszerűen jár el, mivel saját döntési jogával élve prémium jellegű juttatást von meg. Csak azokat a prémiumokat nem szabad megvonni, melyek kifizetését munkáltató a munkaszerződésben vagy egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályban kötelezően járó és vissza nem vonható kifizetésként fogadott el.

Bizonyítási nehézségek
Fontos tudni, hogy a legbiztonságosabb a munkabér bankszámlára történő átutalása. A kifizetett összeg így akár évek múlva is visszakereshető. Kockázatosabb, ha a munkabért készpénzes kifizetés útján kapja a dolgozó, ugyanis a bérszámfejtő papír aláírásával, adott esetben munkavállaló elismeri, hogy az abban szereplő összegeket készpénzként átvette, a továbbiakban követeléssel sajnos nem élhet. Ha a munkaviszony a felek között valamely oknál fogva megszűnik, jelentősége lehet annak is, hogy milyen formában történik a megszűnés. Ha a dolgozó vagy a munkáltató szünteti meg egyoldalúan rendes vagy rendkívüli felmondással a jogviszonyt, a helyzet egyszerű, munkaviszony megszűnéséig járó munkabért minden körülmények között meg kell fizetni. A közös megegyezéssel történő megszüntetés egy olyan közös megállapodás, melyben a felek bizonyos korlátok között bármiben megállapodhatnak. Lehetőség van arra is, hogy a közös megegyezésben a munkavállaló lemondjon munkabéréről. Éppen ezért, közös megegyezésnél fokozottan kell arra figyelni, hogy az aláírásra kerülő iratban ne szerepeljen olyan kikötés, mely szerint a munkaviszonyból további igény nem érvényesíthető, vagy ne kerüljön valótlanul rögzítésre, hogy az esedékes bérek rendezésre kerültek. Ha a közös megegyezés aláírásakor még fennálló bértartozás van, tanácsos külön feltüntetni az elmaradt munkabéreket az okiratban, és határidőt megállapítani a kifizetésre. Olyan prémium jellegű juttatásnál, melyet a munkáltató kizárólag a dolgozók egy meghatározott csoportjától indokolatlanul von el, felmerülhet a diszkrimináció alkalmazása is. Egyéb körülmények meglétekor ebben az esetben is kikényszeríthető a munkáltatótól a kifizetés.

Bírói igényérvényesítés
A Munka Törvénykönyve szerint a munkabér minden hónap tizedik napjáig esedékes. A felek ettől bizonyos korlátok között eltérhetnek, ekkor a munkaszerződésben meghatározott időpontig kell megfizetni a munkabért. Ha a munkáltató elmulasztja határidőig megfizetni a munkabért, legalább egyszer írásban fel kell szólítani a tartozás megfizetésére. Ha a felszólítás ellenére sem történik meg a kifizetés, lehetőség nyílik arra, hogy bíróság előtt érvényesítse a dolgozó munkáltató elleni igényét. Egymillió forint feletti tartozás esetén bírósági peres eljárást lehet kezdeményezni, ezen összeg alatt fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni a bíróságtól. A munkabér iránti bírósági eljárás illetékfeljegyzési jogos, azaz csak pervesztés esetén kell az illetéket megfizetni. Több dolgozót érintő probléma esetén különösen fizetésképtelenné vált felszámolási eljárás alatt lévő munkáltató esetében ajánlott pertársaságot alapítani, a dolgozóknak közös jogi képviselőt alkalmazni költségei csökkentése és a nagyobb érdekérvényesítési potenciál érdekében.