Ügyfélbeszámolók

Sérült mikrohullámú sütő

Ügyfelünk interneten keresztül mikrohullámú sütőt vásárolt egy nagy internetes áruházból. A terméket futárszolgálattal szállították ki. A termék csomagolásának kibontása után észlelte, hogy a sütő oldallemeze benyomódott, annak kerete is deformálódott. Ügyfelünk nem kívánta használni a hibás terméket, ezért megkereste az eladót és a futárszolgálatot is, azonban mindkét helyen elutasították igényét.

A teljes történet

Esettanulmányok

Alaptalan követelés

Ügyfelünk által bejelentett ügyben, fogyasztói rendszer ellenőrzése céljából 10 év után a gázszolgáltató eltávolította Ügyfelünk mérőóráját.

A teljes történet


A jogalap nélkül kifizetett munkabér sorsa

2017. február 9.

Több olvasónk is megkereste társaságunkat azzal a problémával, hogy vajon mennyire jogszerű az, hogy a munkáltató visszaköveteli tőlük a többletként kifizetett munkabért? Bár nem tipikus eset az ilyen, de ennek szabályait foglaljuk össze érdeklődő olvasóink számára. 

A gyakorlatban valóban nem az a tipikus, hogy a munkáltató csak úgy többletbért fizetne a munkavállalónak. Ennek leginkább az ellenkezője fordul elő. Mindezek ellenére magunk is találkoztunk már olyan esettel, hogy a rosszul számfejtett és pluszként - bár tévedésből kifizetett - munkabért a munkáltató visszakövetelte a munkavállalótól. Ez azonban kizárólag keretek között érvényesíthető igény, melynek szigorú szabályait a Munka Törvénykönyve rendezi.

A Munka Törvénykönyvének 164.§-a alapján, a „jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.”

Ebből a rendelkezésből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészről azt, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére nyitva álló 60 napos határidőnek különösen nagy jelentősége van. Ugyanis, ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül él a visszaköveteléssel, akkor ezt önmagában a jogalap nélküli kifizetés indokával megteheti. Itt csak azt kell a munkáltatónak bizonyítania, hogy valóban nem illeti meg a munkavállalót a kifizetett összeg. Ez - a bizonyítás szempontjából - igen egyszerű.

Ugyanakkor, ha a munkáltató késlekedik és teljesen mindegy, hogy milyen okból kifolyólag, de 60 napon túl tesz lépéseket az összeg visszakövetelése iránt, akkor nem elegendő csak azt bizonyítania, hogy jogalap nélküli volt a kifizetés. Itt már azt is igazolnia kell, hogy a munkavállalónak vagy fel kellett volna ismernie azt, hogy téves volt a plusz kifizetés, vagy egyenesen ezt a helyzetet, maga a munkavállaló idézte elő.

Lényeges szabály, hogy a kialakult bírósági gyakorlat legfeljebb a munkabér nettó összegének visszakövetelésére ad lehetőséget.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését - csak úgy - a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét. 


dr. Burján Zsuzsanna

Kategóriák: Munkajog - Munkabér, Munkajog

Címkék: munkabér, fizetés

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. február 9., (283 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép