A tanulmányi szerződéssel már több cikkünkben is foglalkoztunk, körbejártuk már, hogy mi a tanulmányi szerződés lényege, illetve, azt is hogy mire nem lehet tanulmányi szerződést kötni. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy munkavállalóként mire figyeljünk ha tanulmányi szerződést kötünk, mik azok a szerződéses garanciák, amik a mi érdekeinket is tudják védeni?
Olívia kisfia jelenleg az általános iskola harmadik osztályába jár. A „nagyszünetben” osztálytársaival együtt kint focizott az udvaron, a labdával pedig véletlenül betörte a tornaterem ablakát. Zita fia azonban már nyolcadikos, aki barátaival együtt jó ötletnek tartotta iskola után festékszóró pisztollyal összefesteni az iskola oldalát. Olivér kislánya az iskolai menzán csúszott el és törte össze szemüvegét, míg Attila lánya egy iskolai kiránduláson törte össze telefonját. A felsorolt esetekben mind közös, hogy azokban valamilyen károkozás történt és mindegyik történetben érintett az iskola is. Jelen cikkünkben a különböző iskolai károkozásokra vonatkozó szabályokat tekintjük át.
A végrehajtási eljárás annak az eszköze, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk. Sajnos kellemetlenebb esetben arra is szolgálhat, hogy ezeknek velünk szemben érvényt szerezzenek. Ez az eljárás egy rendkívül hatékony eszköze a követelés érvényesítésének.
6.523.768.955 forint. Ennyi forint volt a Szerencsejáték Zrt. rendezésében szervezett Ötöslottó 8. játékhetében nyerhető főnyeremény. Telitalálatos szelvény született, így egy honfitársunké lett. Biztos, hogy honfitársunkról van szó? Tudta, hogy létezik lottóturizmus? Mennyi adót kell fizetni a főnyeremény után? Kié tulajdonjogi szempontból a sorsjegy? Cég lottózhat? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük cikkünkben a választ.
A kellékszavatosság kapcsán ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal szoktunk találkozni: „De hát azt mondták erre van jótállás, három évig, mert egy évet ad a gyártó meg kettőt a törvény, de lehet, hogy csak fő alkatrészekre? Na meg mellé még szavatosságot vállalt az eladó, de most nem akar garanciába javítani, viszont fél évig bármit ki kell cserélnie, vagy egy évig, vagy még tovább. Nem?” Nem…
A fenti mondat alapvetően összekeveri a jótállást, és a kellékszavatosságot, a határidőket, a hibás teljesítési vélelmet. Bontsuk ki ezeket szépen.
Napjainkban azt már többé-kevésbé mindenki tudja, hogy az általános elévülési idő öt év. Azzal kapcsolatosan már léteznek azonban tévhitek, hogy pontosan mit is jelent az elévülés. Arról pedig, hogy a munkajog területén milyen különleges szabályok vonatkoznak az egyes követelések elévülésére, viszonylag kevesen rendelkeznek információval. Jelen cikkünkben az elévüléssel, illetve kifejezetten a munkajogi igények elévülésével foglalkozunk.
Biztosan láttak már összefirkált falakat, vagy megkarcolt gépjárműveket. Ezek nyilvánvalóan szándékos cselekmények eredményei. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy véletlenül okozunk súlyos károkat. Például közlekedési balesetben összetörjük valakinek a gépjárművét, vagy akár leejtünk egy poharat az étteremben. Fontos, hogy ezeknek a cselekményeknek – még ha az eredményük, azaz a kár közös is – teljesen más a jogi megítélése. Szándékos károkozásnál a rongálás bűncselekménye merülhet fel, míg a véletlenül – azaz tipikusan gondatlanságból – okozott kárfelelősség a polgári jogra tartozik és nincs büntetőjogi következménye. Vizsgáljuk meg a rongálás bűncselekményét, miről is van szó pontosan!
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy az esti hírekben legalább egy, állatkínzásról szóló eset se szerepeljen. Sajnos kijelenthetjük, hogy hazánkban a felelős állattartás még „gyerekcipőben” jár, pedig számtalan civil szervezet és önkéntes segítő erőn felül küzd azért, hogy minél több háziállat élhessen számára megfelelő körülmények között. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogy mi minősül büntetőjogi értelemben állatkínzásnak és mi áll a törvényi meghatározás mögött.
A büntetőjogi szankciórendszer megkülönböztet büntetéseket, egy mellékbüntetést, valamint intézkedéseket. Az intézkedések nem eredményeznek büntetett előéletet, ezért – ha lehet így fogalmazni - enyhébbnek tekinthetők. Ugyanakkor ezek is rendkívül súlyos következményekkel járnak az elkövetők számára. Ebből a csoportból fogjuk tárgyalni a kényszergyógykezelés intézkedését, ami a kóros elmeállapotú elkövetőkre megalkotott szankció. Mi történik akkor, ha egy elmebeteg követ el egy erőszakos büntetendő cselekményt?
Ön tudta, hogy 2007. szeptember 1. napja óta a cégek nem kötelesek aláírási címpéldányt készíttetni? Rengetegen nem tudják ezt a tényt, mivel hazánkban, ha egy cégvezető állami tenderen kíván indulni, vagy csak egy bankszámlát kíván megnyitni, a szolgáltató kérni fogja tőle az úgy nevezett aláírási címpéldányt. Érdekes gondolatkísérlet, ha belegondolunk, egy bank például nem hiszi el nekünk, hogy aláírásra jogosult személyek vagyunk, amennyiben az okmányainkkal igazoljuk személyazonosságunkat, illetve a közhiteles cégnyilvántartásban, hatályos cégjegyzékben aláírásra jogosultként feltüntetésre kerültünk. Ha azonban rekonstruálni tudjuk kézjegyüket úgy, miként formáltuk egyszer egy közjegyző vagy ügyvéd előtt, akkor biztos azok vagyunk, akinek mondjuk magunkat a jelenlegi logika szerint.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy foghat-e gyanút egy banki alkalmazott, akit egy bűncselekményt elkövető személy, egy lopott személyivel és aláírási címpéldánnyal megpróbál átverni, és a címpéldányon szereplő módon aláírni a papírokat. Tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a legtöbb ember írásszakértői szaktudással, így látszik, hogy sajnos nincsen 100%-os megoldás. Ennek ellenére nézzük meg pontosan mi is az aláírási címpéldány?