Írásbeli magánvégrendeletnek minősül a holográf, azaz az örökhagyó által sajátkezűleg írt végrendelet, az allográf, azaz a más személy által írt és tanúk előtt tett végrendelet, továbbá a közjegyzőnél letett végrendelet.
Az írásbeli magánvégrendelet alakszerű kellékei:
A végrendelet kizárólag olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni egyaránt tud. Végrendelet írásjeleinek megfeleltethetőnek kell lenni a közönséges írás követelményeinek.
A keltezés idejének és az okirat végrendeleti minőségének abból ki kell tűnnie. A keltezés helye azonban a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint már nem kötelező eleme a végrendeletnek.
Az örökhagyónak szükséges a dokumentumot a holográf végrendelet elkészítésekor szintén saját kezűleg alá írnia. Teljes név feltüntetése hiányában a legfontosabb az (pl. személyes hangvételű végrendelet esetén), hogy az eset összes körülményeiből a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható legyen.
Amennyiben a végrendelet több különálló lapból kerül összefűzésre, úgy folyamatos számozással kell ellátni, valamint a végrendelkezőnek – illetve más által írt végrendelet esetén a tanúknak szintén– az okirat minden lapját alá kell írnia.
Az írásbeli magánvégrendelet tartalmi kellékei:
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához elengedhetetlen, hogy
- az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést foglaljon magába, valamint
- külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzon.
A fenti feltételek nélkül a végrendelet jogilag nem jöhet létre. Az örökösnevezés a köztudattal ellentétesen nem kötelező eleme a végrendeletnek. Végrendeletnek minősül ezáltal tehát az a dokumentum is, amely önmagában kizárást, illetve kitagadást tartalmaz az öröklésből. A felsorolt alaki és tartalmi kellékek ellenőrzése hivatalból feladata az eljáró hatóságoknak (bíróság, közjegyző).