A végrendelet fajtáit tekintve egymástól elsősorban el kell határolni a szóbeli és az írásbeli végrendeletet. Az írásbeli végrendelet további két nagy csoportra osztható: közvégrendeletre és írásbeli magánvégrendeletre. Írásbeli magánvégrendeletnek minősül a holográf, azaz az örökhagyó által sajátkezűleg írt végrendelet, az allográf, azaz a más személy által írt és tanúk előtt tett végrendelet, továbbá a közjegyzőnél letett végrendelet.
Szóbeli végrendeletet tenni kizárólag kivételes esetekben lehetséges, mely esetköröket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza.
7:20. § [A szóbeli végrendelet kivételessége]
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
A fent említett feltételeket megelőzően a végintézkedési képességnek is fenn kell állnia. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ebben a formában is kizárólag azok végrendelkezhetnek, akik egyébként jogosultak írásbeli végrendeletet vagy közvégrendeletet tenni, valamint ők is csak abban az esetben, ha a törvényben megjelölt rendkívüli helyzet fennáll. Fontos, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy még a fent megjelölt rendkívüli helyzetben sem végrendelkezhet szóban.
Az életveszélynek, továbbá az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek az örökhagyó személyére tekintettel szükséges megvalósulnia, mely bekövetkezhet külső okok alapján vagy az örökhagyó egészségi állapotából következő belső okok révén.
Külső okok lehetnek: például harci cselekmények, hajótörés, járvány, repülő szerencsétlenség.
Belső oknak minősül: a rendkívüli egészségi állapot, mely halállal fenyegető helyzetet idéz elő.
A szóbeli végrendelet kizárólag abban az esetben érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát teljes terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetében jelnyelven – előadja, és ezzel egyidőben kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.