Gyakran hallani félrevezető információkat a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog viszonyáról. Számos kérdés merül fel e két jogintézmény kapcsán. Ilyenek például, hogy melyik az erősebb? Netán az egyik felülírja a másikat? Mi a célja a haszonélvezet alapításának? Hogyan érhetjük el, hogy megszűnjön a haszonélvezet? Jelen cikkünk célja a haszonélvezeti jogra vonatkozó ismeretek összefoglalása.

A közelmúltban országszerte nem kevesebb, mint huszonkét információs pont létrehozására került sor hazánkban, melyek elsődlegesen arra hivatottak, hogy a fogyatékos személyek és hozzátartozóik mindennapjait információkkal és tanácsadással segítsék. Tekintsük át, hogy a hazai jogalkotás mely területeken értékeli kiemelten fontosnak az esélyegyenlőség előmozdítását, és hogyan kívánja segíteni azt.

Rengetegen használnak ilyen-olyan járművet munkavégzésre, sokan gyakorlatilag a járműben élnek, és itt most nem csak a hivatásos gépjárművezetőkre kell gondolni, hanem bármelyik flottát üzemeltető hazai cégre. A járművek egy része jócskán elöregedett, nincs benne vagy nem működik a légkondi, nyáron elevenen megfőnek, télen pedig megfagynak a munkavállalók. Rendben van ez így?

A címben szereplő kijelentéssel a bűnügyi nyomozók által használt fantomkép, illetve a számunkra szolgáltatást nyújtó cégek, vállalkozások tevékenysége közötti párhuzamra utalunk. Közösségi oldalakon mi magunk alkotjuk meg a profilunkat, de – különösen online – tevékenységünk során számos olyan adatot szórunk el magunkról, ami nagyon hasznos a nekünk eladni/szolgáltatni törekvő cégek számára.

Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.

A lakóingatlanok bérleti piacán ma pillanatok alatt kelnek el nemcsak a jó adottságú lakások, hanem az átlagosak is. Úgy tűnik, hogy a kínálat alulmúlja a keresletet. Sokan azért ódzkodnak egyébként üresen álló lakásuk, házuk kiadásától, mert tartanak attól, hogy a bérlőkkel problémájuk támadhat. Sok történet kering az interneten, amelyekben a bérbeadó hosszadalmas procedúra árán tudott megszabadulni túlságosan is ragaszkodó bérlőitől. Pedig a peren kívül létezik más hatékony megoldás is, legalábbis a határozott idejű bérleti szerződéseknél.

Jéghegy-hatásnak nevezzük, amikor látszólag felmérhető egy jelenség, valójában azonban annak egy sokkal jelentősebb része láthatatlanul, a mélyben húzódik – akár a jéghegy nagy része. A munkahelyre ez több szempontból is igaz lehet, jelen írásban a munkahely és egészségünk összefüggését vizsgáljuk meg: avagy mi rejtőzik a mélyben?

Az elbirtoklás egy közismert jogintézmény, amiről a legtöbben már hallottak. A bekövetkezéséhez szükséges feltételek terén már tapasztalható némi bizonytalanság. A Polgári Törvénykönyv szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.

A hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható, hogy a kérelmező büntetlen előéletű. Bizonyítja továbbá, hogy nem áll közügyektől, illetve foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, vagy ha mégis, akkor mely foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Más esetben a kérelem alapján egyes törvényeknek való megfelelést igazolhatunk vele.