Olvasási beállítások

Egy ki nem fizetett tartozás önmagában nagyon megnehezíti az életet. Azonban még rosszabb helyzetbe kerülhet az ember, ha a végrehajtó a bankszámla teljes egyenlegét leemeli, vagy ha a fizetés sem kerül kiutalásra az adósnak. Vannak azonban törvényi korlátok, amiket a végrehajtónak, és a munkáltatónak is be kell tartania letiltás esetén, cikkünkben ezeket térképezzük fel.

A sajtóban napjainkban több hír is megjelent, amely arról szól, hogy az idei évben a NAV kiemelten fogja ellenőrizni a kiadózó vállalkozások tételes adózását választó adóalanyokat. A célzott ellenőrzés oka, hogy sajnos még napjainkban is igen elterjedt, hogy egyes cégek a fennálló munkaviszonyokat megbízási jogviszonyoknak próbálják feltüntetni annak érdekében, hogy kevesebb közterhet kelljen fizetniük. Ehhez a fent említett adózási forma pedig viszonylag könnyű eszközt nyújt, mivel adóterhe alacsony és a hozzá kapcsolódó adminisztráció is egyszerű.

A munkavállalók ellenőrzése egyre inkább olyan technológiával valósul meg, amely érinti a személyiségi jogokat. Gondoljunk csak a GPS-re, e-mailekre, telefonhasználatra, kamerás megfigyelésre.

A nyár beköszöntével egyre többen ülnek kerékpárra. Ez kiélezett helyzetet jelent a közúton közlekedő járművek számára. Mind az autósoknak, mind pedig a kerékpárosoknak fokozottan célszerű figyelniük a közlekedés során, annak érdekében, hogy a közlekedési baleseteket elkerüljék. Azonban hogyan tud a kerékpáros felkészülni a hasonló helyzetekre?

Képzeljünk el egy kellemes nyári délutánt, ahol a napsütésben gyerekek játszanak a játszótéren, madarak dalolnak a faágon és a frissen vágott fű illata száll a levegőben. Ugye milyen kellemes? Az viszont már kevésbé, amikor a parkoló autónkhoz visszaérve észleljük, hogy fűnyírás közben megsérült az autó, egy felpattant kavics megrepesztette a szélvédőt, megkarcolta az autó fényezését. Ilyen esetben felmerül a kérdés, ki felel a kárunkért?

A nyár első két hete meglehetősen változékony időjárást hozott, s egy-egy viharosabb, szeles nap a javainkat sem kímélte. Jég és szél rongált meg háztetőket, járműveket, döntött ki fákat és kerítéseket. A biztosítókhoz érkezett kárbejelentések számán ez bizonyára érezteti majd a hatását – de vajon garantált-e a károk megtérülése azoknak, akik rendelkeznek biztosítással?

Az elmúlt időszakban a sajtóban többször, több helyen hír volt, hogy Magyarország egyik legnagyobb „kuponos” weboldala, a Bónusz Brigád csődvédelmet kért maga ellen. Mit is jelet ez pontosan és mire számíthatnak azok, akik bármilyen kapcsolatban állnak a weboldalt üzemeltető céggel?

A nyári időszakban rengeteg ifjú pár mondja ki a boldogító igent, mely után következik az összeköltözés, a családalapítás, a közös vagyon gyűjtögetése. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.

Használt gépjárművek vásárlása esetén gyakori probléma, hogy a járműnek olyan rejtett hibái merülnek fel, amelyekről az értékesítő kereskedő nem adott tájékoztatást, vagy éppen szabad szemmel nem voltak észlelhetők.  Ezek lehetnek például a visszapörgetett óraállás, nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot, vagy ha az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak. Amennyiben rejtett hibáról van szó, nem elvárható, hogy azt a vevő fizesse meg. Felmerül a kérdés azonban, hogy milyen lehetőségeket biztosít a jogi szabályozás a vevők jogainak védelmében?

Képzeljünk el egy kellemes nyári délutánt, ahol a napsütésben gyerekek játszanak a játszótéren, madarak dalolnak a faágon és a frissen vágott fű illata száll a levegőben. Ugye milyen kellemes? Az viszont már kevésbé, amikor a parkoló autónkhoz visszaérve észleljük, hogy fűnyírás közben megsérült az autó, egy felpattant kavics megrepesztette a szélvédőt, megkarcolta az autó fényezését. Ilyen esetben felmerül a kérdés, ki felel a kárunkért?