Ha nyár, akkor jó eséllyel a legtöbb munkavállaló erre az időszakra időzíti a szabadságát. Megkockáztatom, hogy talán az elmúlt két évben ez az első olyan év, amikor a szabadság nagy része valóban a pihenésre fordítható, tehát nem feltétlenül arra ment el, hogy a karantén alatt a gyermek felügyelete megoldott legyen. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy akkor vajon miért is ágyő a szabadságnak? Elsősorban azért, mert ennek a cikknek a témája- a szabadságok tömeges jelenléte miatt – pont az, hogy miként lehetséges a szabadság megszakítása? Egyáltalán előfordulhat-e ilyen és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Két év kihagyás után újra elindultak a legnagyobb hazai fesztiválok, amik a korábbi években a koronavírus járvány okozta lezárások miatt, kénytelenek voltak sorra visszamondani fellépőiket és szomorúan hazaküldeni több ezer bulizni vágyó fiatalt. Idén azonban újra elrajtolnak a több tízezer, de egyesesetekben akár több, mint félmillió ember befogadóképességű zenés-táncos programok és pszichológusok előrejelzései szerint a kihagyás miatt hajlamosabbak vagyunk esetenként kicsit jobban elvetni a sulykot. Ehhez ajánlunk pár hasznos tanácsot, amelyet érdemes előre átgondolni.
Egy korábbi cikkünkben már nagyvonalakban bemutattuk azt a szabályozást, amely alapján 2022.01.01. napjától a peres felek akár pénzbeli, anyagi jellegű igényt is támaszthatnak a bíróságokkal szemben, amennyiben polgári peres ügyüket nem ésszerű határidőn belül bírálják el. Jelen cikkünk célja némi iránymutatással szolgálni azok számára, kik ténylegesen élni akarnak ezzel a lehetőséggel.
A munkaviszony megszüntetésének egy speciális esete a csoportos létszámcsökkentés intézménye, amikor a munkáltató úgy dönt, hogy a cég gazdasági érdekei úgy kívánják, hogy rövid időn belül nagy létszámú munkavállalói csoporttól váljanak meg. Mivel a nagy létszámú elbocsátás a munkaerőpiacra is befolyással bírhat, ezért a Munka Törvénykönyve speciális szabályozást állít fel erre az esetkörre.
Nyár közepén visszatérő témánk, hogy a tikkasztó kánikula ellenére nem lehetséges akárhol fürdőzni, legalábbis, ha szabadvízről van szó. Sőt! A minap látott napvilágot az a cikk is, miszerint a Fővárosban valahol a Petőfi Híd közelében mentettek ki egy Dunában fürdőző embert, akivel szemben jó eséllyel szabálysértési eljárás is indul. Mostani cikkünkben felfrissítjük azokat a szabályokat, amelyek a természetes vizekben való strandolásra vonatkoznak. Tesszük ezt annak reményében, hogy az érintettek egyrészt nem sodorják magukat és másokat sem veszélybe, másrészről pedig, hogy ne kelljen komoly szabálysértési bírsággal sem szembesülniük.
Napjainkban már igen elterjedt, hogy az idősebb emberek végrendelkeznek az utánuk örökölhető vagyon sorsáról. A különböző mozaik családok elterjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy bizonyos vagyontárgyakat meghatározott örökösök örököljenek. Ezen kívánalomnak lehetnek érzelmi, vagy éppen praktikus okai is. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha bizonyos személy(ek)re meghatározott összeget kíván hagyni az örökhagyó, a végrendelkezés mellett más alternatívák is felmerülnek.
Minden munkáltató szereti tudni, hogy a dolgok rendben mennek-e akkor is, ha éppen nem felügyeli árgus szemekkel a munkavállalóit vagy esetleg ha éppen nincs jelen, nem cincognak-e az egerek. Ennek érdekében sok munkahelyen kamerákat szerelnek fel a munkáltatók, hogy figyelni tudják a munkamenetet, ennek azonban nagyon szigorú szabályai vannak.
Amikor jogászként egy új, várhatóan peres ügyben első alkalommal konzultálunk az Ügyféllel szinte mindig felmerül kérdésként: meddig fog az eljárás elhúzódni? Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolásához a legtöbb esetben legalább jósoknak kellene lennünk, hiszen egyáltalán nem tudjuk, hogy miként fog alakulni az eljárás, milyen magatartást fog tanúsítani a perben az ellenérdekű fél, vagy éppen hány szakértő kirendelésére lesz szükség az ügyben. Horrorfilmbe illő történeteket pedig szinte mindenki hallott már családi, ismeretségi körben tíz évig tartó válóperekről vagy éppen nyolc évig tartó kártérítési ügyekről. Egy idén január elsejétől hatályba lépett törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban némi vigaszt nyújthat ezen elhúzódó peres eljárásban szenvedő feleknek, illetve reményeink szerint ösztönözni tudja a bíróságokat arra, hogy ésszerű időn belül meghozzák az ügyben döntésüket.
Sokszor illetik kritikával a különböző, országos akciók keretei között megtartott nagy leárazásokat, mint például a Black Friday-t, vagy éppen a Glamour napokat. A kritikák leginkább arról szólnak, hogy ezen akciók kereti között a kereskedők nem is akciós áron árulják a termékeket, pusztán az árcédulára ragasztanak rá egy hangzatos, mínusz 20, 30, vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Egy május 28-án hatályba lépett jogszabály változás miatt azonban a jövőben ilyen jellegű megtévesztésre már biztosan nem lesz lehetősége a kereskedőknek.
A végrendelet sokak szerint valami misztikus, titokzatos dolog, amelyet a halálos ágyunkon kell tollba mondani. Vannak, akik szerint rossz előjel, csak bevonzzuk vele a bajt, sőt van, aki tabuként kezeli. Pedig valójában semmi titokzatos, és tabu nincs a végrendeletben, és ha úgy érezzük, hogy vagyoni helyzetünk és személyes kapcsolataink alapján szükség volna rá, akkor bármilyen életkorban, bármilyen jó egészségi állapotban érdemes megtennünk. Nagyon is tudatos, előrelátó dolog, ha valaki előre rendelkezik arról, mi történjen halála után a vagyonával. Persze sokszor teljesen szükségtelen, ugyanis a törvény rendezi az öröklés szabályait.