Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Kamera a munkahelyen

Kamera a munkahelyen

2022. június 25.

adatkezelés, munkahelyi kamera, munkahelyi megfigyelés, NAIH
Minden munkáltató szereti tudni, hogy a dolgok rendben mennek-e akkor is, ha éppen nem felügyeli árgus szemekkel a munkavállalóit vagy esetleg ha éppen nincs jelen, nem cincognak-e az egerek. Ennek érdekében sok munkahelyen kamerákat szerelnek fel a munkáltatók, hogy figyelni tudják a munkamenetet, ennek azonban nagyon szigorú szabályai vannak.

A téma kiindulópontja az, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, ezt pedig a munkáltató ellenőrizheti. Ha például egy pékségben dolgozunk, a munkáltatónk bármikor bejöhet és megnézheti, hogy munkaidőben a munkahelyen tartózkodunk-e, hogyan szolgáljuk ki a vevőket, vezetjük-e a szükséges kifliadminisztrációt és hogy katonás sorrendben állnak-e a zsömlék a polcokon.

Ha viszont a munkáltatónak több ilyen péksége van, akkor értelemszerűen nem osztódhat és figyelheti egyszerre mindenhol, hogy minden rendben megy-e. Mennyivel kényelmesebb lenne, ha csak egy szobában ülve monitorokat nézve tudná ellenőrizni, hogy a munkavállalói megfelelően tartják-e a munkaközi szünetet, nem lopnak-e a kasszából vagy hogy megfelelő rendet tartanak a boltban.

Személyiségi jog korlátozásának módja

A munkavállalókat azonban ugyanolyan személyiségi jogok illetik meg, mint bármelyik másik embert, ezért csak úgy kedvtelésből nem lehet kamerázgatni őket.

A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

Mit jelent ez pontosan?

Annak céljából, hogy megfigyelhessük, hogy az alkalmazottaink megfelelő módon dolgoznak-e, nem telepíthetünk megfigyelő berendezést. A megfigyelésnek mindig kell lennie valamilyen meghatározható céljának, ami nem lehet a megfigyelés. Tehát azért nem figyelhetek meg valakit kamerával, mert meg akarom figyelni.

A tipikus legitim cél a vagyonvédelem szokott lenni, ennek kapcsán a kamera látószöge a meghatározó. Ha például egy dohányboltban a kassza felett van egy kamera, amely a pénzmozgást veszi, az legitim célnak tekinthető, hogy például visszakereshető lehessen, hogy milyen bankjegyet adott a vásárló, ha esetleg vitássá tenné. A bankokban ugyanígy, teljesen megszokott módon több helyre is felszerelnek kamerákat, hiszen ott is jelentős pénzmozgás bonyolódik napi szinten.

Ha a fenti példából indulunk ki és a pékségben a munkáltató úgy állítja be a kamerát, hogy az nem a kasszát, hanem a kiszolgáló pultot veszi, hogy lássa, az alkalmazottai betartják-e a higiéniás előírásokat a kiszolgálás során, az nem egy jogszerű eljárást.

Ugyanígy nem lehet kamerákat tenni sem az öltöző és étkező részre, ahol a munkavállalók általában a munkaközi szünetüket töltik, sem pedig a mosdókba nem lehet kamerát telepíteni, annak érdekében, hogy a munkáltató rájöjjön, ki lopja a wc papírt.

Amennyiben a munkáltató kamerarendszert kíván telepíteni, akkor kameránként kell meghatároznia a telepített kamera célját – tehát, hogy miért szükséges az adott területet felügyelni.

Ezt erősíti meg a NAIH egy, a kamerarendszer jogszerűségét vizsgáló adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozata is, melyben a Hatóság is úgy foglalt állást, hogy: a vagyon- és/vagy személyvédelmi célból alkalmazott kamerák esetében a tényleges fenyegetettség fennállása szükséges a konkrét helyen és időszakban ahhoz, hogy a vagyon- és/vagy személyvédelem, mint cél és egyben jogos érdek alkalmazható legyen az adatkezelésre.

Fontos, hogy nem elég egyszer megállapítani, hogy a kamerás megfigyelés szükséges az adott munkahelyen, hanem időről időre felül kell vizsgálni, hogy a kamerarendszer igénybevétele szükséges-e vagy van-e olyan más, a személyiségi jogokba történő kisebb beavatkozást eredményező megfigyelési mód, amellyel a kívánt cél elérhető.

Ha például a kívánt célhoz nem szükséges a kamerarendszer alkalmazása, hanem egyszerű hangrögzítéssel vagy más módon is elérhető a kívánt hatás, akkor mindig azt a módot kell választani, amellyel a munkavállaló személyiségi joga a lehető legkevésbé kerül korlátozásra.

Tájékoztatás

A személyiségi jog korlátozásának a módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel, előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

Ha tehát a munkahelyet be szeretnénk kamerázni, akkor azt nem tehetjük titokban, arról a munkavállalónak tudnia kell.

Nem elég annyit közölni a munkavállalóval, hogy hol található a kamera az üzletben, hanem részletes tájékoztatást kell kapnia az adatkezelésről.

Az adatkezelés akkor jogszerű, ha a munkáltató az adatkezeléssel kapcsolatban betartja az általános adatvédelmi rendelet alapvető rendelkezéseit: többek között a célhoz kötött adatkezelés, a tisztességes adatkezelés, valamint az adattakarékosság elvét.

Ennek körében a munkavállalót tájékoztatni kell, hogy ki tekinthető adatkezelőnek, az adatkezelés során van-e adatfeldolgozó, az adatokat milyen célból gyűjtik, meddig tárolják és milyen célból használhatják.

Erről a munkáltatónak egy belső adatkezelési tájékoztatóval kell rendelkeznie, melyet a munkaviszony kezdetekor a munkavállalóval ismertet.

Ha tehát munkavállalóként azt vesszük észre, hogy a munkahelyünk kamerával megfigyelt terület a tudtunk nélkül, akkor elsőkörben a munkáltatóval kell egyeztetni a fennálló helyzetről és elkérni az erre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót. Amennyiben a tájékoztatóban foglaltakkal nem értünk egyet és a munkáltató nem hajlandó konstruktív együttműködésre, úgy az adatkezeléssel felmerülő problémák esetén, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatósághoz fordulhatunk panasszal.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Sáfrány Írisz
  • Kategóriák: Munkajog
  • Címkék: adatkezelés, munkahelyi kamera, munkahelyi megfigyelés, NAIH
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. június 25. ( 9 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Elhúzódó bírósági tárgyalások-ez lenne a megoldás?
Következő bejegyzés A végrendelet alternatívái

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünkre édesapja halála után maradt egy személyi hitelszerződés, jelentős mértékű tartozással. 

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép