Fogyasztóvédelem – melyik jogszabály változik?
2022. május 28. napján hatályba lépett a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet. A rendelet a módosítással kiegészült egy új, 2/A. §-al. A rendelet módosítása jelen esetben is az Európai Uniós joganyagnak való megfelelést szolgálja, a módosítással érhető el ugyanis az, hogy a hazai jogszabályok megfeleljenek több Európai Uniós irányelvnek is.
Mi a módosítással behozott újdonság a jogszabályban?
A rendelet módosítása alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók minél több információt kapjanak arról, hogy egy termék valóban akciós-e vagy sem. A változás értelmében egy akció kihirdetésekor a vállalkozásoknak az akciós ár mellett meg kell jelölniük az adott termék meghatározott szempontrendszer szerinti korábbi árát is.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény természetesen eddig is tartalmazott előírásokat arra nézve, hogy a termék véltárát miként kell feltüntetni. Ezen előírások értelmében az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata szerint ezen a kötelezettségek azt is jelentik, hogy egy akció esetén fel kell tüntetni az eredeti eladási árat, a kedvezmény mértékét, továbbá szerepelnie kell a tájékoztatásban a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső árnak is.
A most hatályba lépett módosítással azonban a fenti rendelet új, egyértelmű előírásokat tartalmaz az árfeltüntetéssel kapcsolatosan. Ezek értelmében ha a vállalkozás akciót hirdet, úgy köteles megjelölni a korábbi, azaz az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat is.
Mi minősül „korábbi ár”-nak?
A rendelet értelmében tehát az idei Black Friday alatt az árcédulán már nem csak egy meghatározott százalékot fogunk látni, hanem azt is, hogy mi volt a termék korábbi ára.
A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek az árcédulán (vagy más észlelhető módon) jelezniük kell azt is, hogy az elmúlt 30 napban mi volt az adott termék legalacsonyabb vételára.
A rendelet értelmében ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár. Elképzelhető ugyanis, hogy a kereskedő figyelembe veszi azt, hogy az akciós időszak alatt az adott termékből mennyi fogy. Amennyiben ennek a fogyásnak a mértéke nem az elvárásai szerint alakul, akkor egyre nagyobb és nagyobb kedvezményt nyújt egy termékre. Ebben az esetben tehát nem a 30 napos időszakot kell alapul vennie a vállalkozásnak, hanem a korábbi, még az árcsökkentések előtti, teljes vételárat.
A fenti szabályok ugyanakkor nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. A (nem tartós) élelmiszerek akcióira tehát a fenti szabályok nem fognak vonatkozni a jövőben sem.
Elképzelhető továbbá, hogy egy termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban. Ebben az esetben a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap. Mindezek alapján egy terméknek legalább 15 napon keresztül kell teljes áron forgalomban lennie ahhoz, hogy arra a kereskedők akciót tudjanak hirdetni.
A rendelet negatív hatásai a kereskedőkre
A rendeletnek azonban nem csak abból a szempontból lesz hatása a kereskedőkre, hogy nem tudnak esetlegesen „trükközni” a különböző leárazásokkal, akciókkal. A rendelet alapján ugyanis az egyes promóciók alatt alkalmazott akciós ár lesz a promóció utolsó napjától számított 30 napon keresztül a referenciaár. Egy Black Friday esetén tehát a Black Friday utolsó napján alkalmazott ár lesz a korábbi ár az akciós termékek esetében. A promóció után természetesen az akciós értékesítés megszüntethető és a termék ismét az eredeti, vagy az akciós árhoz képest magasabb áron értékesíthető. Abban az esetben viszont, hogyha a promóciós időszakban leárazott termék vonatkozásában újabb akciót akar hirdetni az eladó, úgy a promóciós időszakban alkalmazott árhoz képest lehet csökkentést kiírni. Kisebb mértékű árcsökkentést esetén pedig nem lehet azt kommunikálni, hogy akciós termékről van szó.
Fogyasztóvédelem – összefoglalás
Jogszabályaink folyamatos módosításával a jogalkotók is arra törekednek, hogy a fogyasztók egyértelmű és világos információkat kapjanak arról, hogy egy-egy termék pontosan mennyibe kerül, illetve, hogy valóban akciósan vásárolják-e meg a terméket. Természetesen még a mostani jogszabályaink alapján is van mozgástere a kereskedőknek, hiszen a módosítás alapvetően nem akadályozza meg azt, hogy az egyes nagy promóciós időszakok előtt árat emeljenek, így a referencia időszak árát befolyásolják. Ettől függetlenül azonban bízunk benne, hogy a most hatályba lépett módosítással a jövőben a fogyasztók tájékozottabbak lesznek az egyes termékek vételárával kapcsolatosan, mint korábban.