korábbi cikkünket itt tudják elolvasni.

Az időtartamok számításáról

Korábbi cikkünkben említettük, hogy vagyoni elégtételre akkor tarthatunk igényt, hogyha a bírósági peres eljárás átlép egy, jogszabályban meghatározott időtartamot. Nem mindegy azonban, hogy a jogszabály szempontjából pontosan mettől meddig tart a bírósági peres eljárás, illetve mi az az időtartam, ami esetleg nem számít ebbe bele.

A bírósági eljárás főszabály szerint az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart. Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele. Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a keresetlevél előterjesztésének a napja. Fizetési meghagyásos eljárással indult per esetén az elsőfokú eljárás kezdőnapja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének a napja.

Az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napja attól függ, hogy ítélethirdetésen a fél jelen volt vagy sem. Ha a fél az eljárást befejező jogerős határozat kihirdetésén jelen volt, az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napja a kihirdetés napja, ellenkező esetben a kézbesítés napja. Az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- vagy másodfokú eljárást befejező határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen. Ha a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, az eljárást befejező jogerős határozat alatt a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet is érteni kell.

A fentiek pusztán az időtartam számításához szükséges legalapvetőbb számítási módszereket írják le. További részletszabályok vonatkoznak a másodfokú eljárása, a megismételt eljárásokra, a perújításra, a felülvizsgálati kérelem alapján lefolytatott eljárásokra, valamit a jogegységi panasz alapján indult eljárásokra. Ezen részletszabályok alapján gyakorlatilag azt kell kijelentenünk, hogy minden egyes bírósági, polgári peres eljárással összefüggésben külön vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze az, hogy vajon a bíróság betartotta-e az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének követelményét.

A fentieken túlmenően pedig amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság a törvényben meghatározott időtartamoknál hosszabb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás észszerűnek minősülő időtartamát, ha perújítási eljárást is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához és az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

Mikor nem jár vagyoni elégtétel a félnek?

A törvény alapján egyes esetekben nem jár, míg más esetekben csökkenteni kell a vagyoni elégtétel összegét akkor is, hogyha a fenti számítási módszerek alapján az járna a perben részt vevő félnek.

Ilyen eset az, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a fél javára, a bírósági eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás a magyar törvény szerinti teljes időtartama vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot.  Ha pedig az EJEB a fél javára a bírósági eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás törvény szerint figyelembe vehető időtartamának egy része vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, úgy ugyanezen bírósági eljárással kapcsolatban a törvény alapján megállapítandó vagyoni elégtétel összegébe be kell számítani az EJEB által megítélt igazságos elégtétel összegét. Ebben az esetben a félnek vagyoni elégtételként csak a beszámítás eredményeként fennmaradó különbözet jár.

Mi történik akkor, hogyha a peres eljárás csak húzódik és húzódik, azonban ezt valamely, peres fél megelégeli és elindítja a vagyoni elégtétel iránti eljárást is? Ebben az esetben elesik attól, hogy a későbbi időtartam miatt újabb eljárást indítson? Szerencsére nem, hiszen a törvény kimondja azt is, hogy ha a bíróság jogerős határozatában – a bírósági eljárás meghatározott időtartama vonatkozásában – a fél javára kifizetendő vagyoni elégtételről döntött, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában előterjeszthető vagyoni elégtétel iránti igény az el nem bírált időszak vonatkozásában.

Hogyan kell a vagyoni elégtételt érvényesíteni?

A vagyoni elégtétel érvényesítése iránti eljárás egy nemperes eljárás. A vagyoni elégtétel iránti igényt az annak alapjául szolgáló bírósági eljárásban elsőfokon eljárt bírósággal szemben kell érvényesíteni. Előfordulhat, hogy az első fokon eljárt bíróság nem jogi személy, ebben az esetben az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az első fokon eljárt járásbíróság található.

A bíróság a vagyoni elégtétel iránti nemperes eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye. Ebből adódóan például tanúbizonyítást, szakértői bizonyítást nem indítványozhatunk.

A nemperes eljárásban bírósági titkár nem járhat el.

Azon eljárási kérdésekre, amelyeket vagyoni elégtételről szóló jogszabály nem szabályoz, a polgári per rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az eljárások lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Debreceni Törvényszék, a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Pécsi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Ezen szabály garantálja azt, hogy egyetlen bíróságnak se kelljen az illetékességébe tartozó bíróság mulasztását megítélnie, így a függetlenség és pártatlanság is biztosított legyen.

Fontos, hogy a vagyoni elégtétel iránti igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető, tehát a jogosultnak minden esetben a nemperes eljárást kell kezdeményeznie a megfelelő ítélőtáblánál.

A vagyoni elégtétel iránti igény a folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető a nemperes eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ítélőtáblán.

A folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban az igényérvényesítésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az igényérvényesítést megalapozó bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartama már meghaladta a jogszabály szerint észszerűnek minősülő időtartamot.

Fontos továbbá, hogyha a bíróság folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban a bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél számára jogerős határozatában vagyoni elégtételt ítélt meg, a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban csak a vagyoni elégtétel tárgyában hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt.

A jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban pedig a fél az igényérvényesítésre irányuló nemperes eljárást a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négy hónapos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg.

Mit kell feltüntetni az eljárást megindító kérelemben?

A nemperes eljárást megindító kérelemben fel kell tüntetni:

a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyekből e bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,

b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,

c) a kérelmezett nevét és székhelyét,

d) az érvényesíteni kívánt jogot,

e) a bírósági eljárást lefolytató elsőfokú bíróság megnevezését és az elsőfokú bírósági ügyszámot, a bírósági eljárásban részt vevő felek nevét és a per tárgyát,

f) a bírósági eljárás vagy az igényérvényesítéssel érintett eljárási szakasz e törvény alapján számított időtartamát,

g) a kérelmező által e törvény és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései alapján számított vagyoni elégtétel összegét,

h) – ha az EJEB előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás (a továbbiakban: EJEB-eljárás) volt vagy van folyamatban – az EJEB ügyszámát, eljárást befejező határozat meghozatala esetén az EJEB-eljárást befejező határozatának számát is,

i) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, valamint

j) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.

A kérelemhez csatolni kell az EJEB-eljárásban meghozott eljárást befejező határozatot is, ha annak meghozatalára sor került.

Összefoglalás

A vagyoni elégtétel összegének kiszámítása, illetve annak megállapítása, hogy arra egyáltalán igényt tarthat-e az eljárásban részt vevő fél, egyáltalán nem egyszerű feladat. De szintén nem egyszerű feladat annak pontos kimunkálása sem, hogy pontosan mi szerepeljen a kérelemben, annak érdekében, hogy azt be is fogadja a bíróság. Meglátásom szerint erősen kérdéses, hogy a vagyoni elégtétel iránti igények érvényesítésére lesz-e ideje, energiája, türelme és anyagi fedezete azon személyeknek, akiknek valóban a legnagyobb szükségük lenne rá.