A végrendelettel kapcsolatos tévhitekről alábbi cikkünkben írtunk.

Viszont, ha a törvény által meghatározott öröklési rendtől el szeretnénk térni, akkor ezt az akartunkat ki kell fejeznünk még életünk során.

A halál egy bizonytalan időpontban és módon, de biztosan bekövetkező esemény, amely jelentős hatással lesz a tulajdonunkban álló vagyontárgyakra, és családi kapcsolatainkra is. Kell-e ennél több indok arra, hogy ha valaminek a sorsa rendezetlen, akkor azt végrendelettel rendezzük?

Jogi szempontból mikor nem indokolt végrendelet írni?

Mivel a törvény elég logikusan szabályozza az öröklés rendjét, vannak olyan élethelyzetek, amikor teljesen felesleges lenne végrendeletben megismételni azt, ami enélkül is bekövetkezik majd a halálunk pillanatában. Megtehetjük persze, de nem lesz jelentősége jogi szempontból.

A törvényes öröklés rendjét bemutatni külön cikkben fogjuk, de a lényeg, hogy a gyerekek, a házastársunk, és az ő kiesésük esetén egyéb leszármazók vagy szüleink örökölhetnek. És a törvény elég igazságosan úgy rendelkezik, hogy az egy sorban lévő örökösök (pl. gyerekek) egyenlő részben örököljenek.

Példa: ha van két gyermekünk nincs házastársunk és azt szeretnénk, hogy a gyerekeink egyenlő arányban örököljenek utánunk, akkor felesleges erről rendelkezni, mert a törvény alapján ez fog bekövetkezni a halálunk után.

Hogy a házastársunk mikor és hogyan örököl, azt az alábbi cikkünkben mutattuk be: https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/hazastars-oroklese-regen-es-most/

Még az egyértelműnek tűnő esetekben is lehet szükség végrendeletre:

Természetesen, ha a végrendeletünkben a vagyoni kérdéseken kívül egyéb dologról is rendelkezni szeretnénk (pl. temetésünk módjáról, helyéről, sírhely kialakításáról) akkor azt mindenképp tegyük meg. Szintén végrendelkezzünk akkor, ha az örökösök felé kérésünk volna, vagy valaki számára egy vagyontárgyat szeretnénk juttatni. Hagyhatunk kifejezetten az örökösök számára valamilyen meghagyást, vagy akár meghagyással alapítványt is hozhatunk létre.

Mikor feltétlenül szükséges?

Mindenképp érdemes végrendeletet írnunk, ha esetleg különbséget akarunk tenni két örökös között (pl. egyik gyerekre kicsit többet szeretnénk hagyni) vagy pedig egy vagyontárgyat kifejezetten egy valakinek szeretnénk juttatni. Mindenképp végrendelkezzünk, ha olyan személyre akarunk hagyni valamit a vagyonunkból, aki a törvény alapján nem örökölne, vagy pedig azt akarjuk, hogy egy bizonyos vagyontárgyat valaki ne kapjon meg.

Pláne olyan esetben, ha valakit, aki törvény alapján örökölne ki szeretnénk tagadni az örökségből, mert ennek hiányában jóeséllyel kötelesrészre lesz jogosult. A kötelesrészről, kitagadási okokról, érdemtelenségről külön cikkben fogunk ejteni pár szót.

Hogyan végrendelkezzünk?

Sokan hiszik, hogy a végrendelet egy bonyolult okirat, amelynek érvényességéhez ügyvéd, közjegyző, jegyző, az eddigi összes amerikai elnök és pápa együttes jelenléte, valamint ellenjegyzése szükséges. Ez nem igaz, mint ahogy arra a végrendeletről szóló tévhitek kapcsán korábbi cikkünkben kitértünk.

Logikus, hogy a törvény nem rendel bonyolult érvényességi feltételeket egy végrendelethez. Mért? Azért, hogy adott esetben egy idős, beteg, fáradt, legyengült vagy egy magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező, jogban egyáltalán nem járatos ember is könnyedén, egyértelműen kifejezhesse végakaratát.

Azért sem kell hozzá feltétlenül közjegyzői pecsét, vagy ügyvédi ellenjegyzés, hogy egy rosszabb anyagi helyzetben lévő ember se legyen elzárva ettől a lehetőségtől.

Persze nagyon is előrelátó dolog, ha a végrendeletet ügyvéd, vagy közjegyző előtt tesszük meg, mert így biztosan érvényes végrendeletünk lesz. Ezen kívül a valódisága nem lehet majd vita tárgya, és az örökösök sem férnek hozzá a hagyatéki tárgyalás előtt, hogy belepiszkáljanak, vagy megsemmisítsék. Pl. egy ügyvéd felviszi a végrendeletet a végrendeletek országos nyilvántartásába, így tudható lesz már a hagyatéki eljárás kezdetén, hogy mi tettünk végrendeletet. Magát a végrendeletet pedig letétbe veszi, és megőrzi.

De nem vagyunk kötelesek így végrendelkezni. Egy kézzel írt végrendelet is lehet érvényes, és ugyanolyan „erős”, mint egy közokiratba foglalt végrendelet.

Mire figyeljünk nagyon?

Vannak persze érvényességi feltételei egy végrendeletnek, hiszen ennek hiányában átesnénk a ló másik oldalára, és visszaélésekre adnánk lehetőséget. Ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen pár alap dolognak stimmelnie kell, de logikusak a követelmények.

A legfontosabb, hogy halál esetére szóló rendelkezést tartalmazzon, és tőlünk származzon (vagy annak mutatkozzon). De ha vagyonra vonatkozó rendelkezést is akarunk tenni bele, akkor érdemes az alábbi pár pontra odafigyelni.

A végrendeletből tehát egyértelműen ki kell derülnie, hogy:

• ki az a személy, aki végrendelkezik,
• kinek a számára akar vagyont juttatni, (magyarán beazonosíthatóan megnevezi az örököst)
• ez az okirat halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz,
• mikor és hol készült

Példa: ha a végrendelet szövegében nem szerepel az örökös teljes neve, de beazonosítható az örökhagyó és egy egyértelmű utalás alapján az örökös személye is (pl. Tybalt nevű fiam) akkor a végrendelet érvényes.

Példa: ha nem szerepel benne pontosan a vagyontárgyak listája, csak annyi, hogy a balatoni nyaralómat Mercutio nevű unokaöcsmére hagyom, akkor így is teljesen érthető a rendelkezés. Még akkor is, ha sok ingatlanom van, de csak egy balatoni nyaralóm. Ha netán több balatoni nyaralóm van, akkor ez a rendelkezés már nem egyértelmű, de még így is lehetséges, hogy a családi, baráti kapcsolatok alapján beazonosítható a végakaratom (pl. mindig ugyanabba a nyaralóba vendégeskedett a jó Mercutio).

Fontos megjegyezni, hogy az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni a végrendeletet, és ha egyértelműen következtetni lehet az akaratára, akkor érvényesnek kell tekinteni. Feltéve, ha alaki hiba miatt ez nem kizárt.

Vagyis hiába egyértelműen kikövetkeztethető az örökhagyó akarata, ha a végrendeletből nem derül ki, hogy ki a végrendelkező, akkor ezt a hibát nem tudja pótolni.

A törvény tehát viszonylag rugalmas értelmezést ír elő, kevés feltételt szab a végrendelet érvényességéhez, ezek azonban nélkülözhetetlenek.