Miről is szólnak ezek a jogszabályok?
A bevezetőben említett jogszabályok célja, hogy vagyoni elégtételhez jussanak azok, akiknek az ügyében a bíróság nem ésszerű időn belül hozott döntést. A jogszabályok tehát egyfajta anyagi, vagyoni kompenzációt biztosítanak azok számára, akiknek indokolatlanul hosszú ideig tartott a peres eljárásban a döntés meghozatala. Fontos, hogy vagyoni elégtételre csak a polgári peres eljárásban részt vevő fél tarthat igényt, büntetőügyekben tehát azt nem lehet követelni. A jogszabályokat azonban már a 2022.01.01. napján folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre is alkalmazni kell.
Mi állt a jogszabályok megalkotásának hátterében?
Felmerülhet kérdésként, hogy vajon az Országgyűlés miért is alkot meg egy olyan jogszabályt, ami egy állami szervet – jelen esetben a bíróságot – pénz megfizetésére kötelezi akkor, hogyha feladatát nem végzi kellően hatékonyan. Nos, ennek az az oka, hogy Magyarország megerősítette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, így kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését, továbbá ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt évtizedekben pedig többször jelezte, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog teljesítésére a magyar jogrendszer nem biztosít olyan, az EJEB által hatékonynak ítélt hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná. Egy konkrét ügyben, a Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében pedig az EJEB felhívta Magyarországot, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon képes kezelni az ítéletben azonosított hiányosságokat.
Mi minősül ésszerű időtartamnak?
Láthatjuk tehát, hogy alapvetően nemzetközi nyomásra született meg az a két jogszabály, ami a polgári perek ésszerű időn belüli befejezését hivatott elősegíteni. De mi is az az ésszerű idő? Meddig húzhatja el az ügyet a bíróság anélkül, hogy annak bármi következménye legyen?
Ezen kérdésekre a törvény adja meg a választ, részben rendkívül bonyolult határidő számítási szabályokkal, részben pedig konkrét rendelkezésekkel a folyamatban lévő eljárási szakaszok hosszúságával kapcsolatosan.
A törvény alapján a bírósági eljárás időtartama főszabály szerint akkor minősül észszerűnek ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a hatvan hónapot. Ebből tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy polgári peres eljárásnak főszabály szerint 5 év alatt le kell zárulnia, ellenkező esetben az már ésszerűtlenül hosszú időtartamig tart.
A törvény azonban azt is meghatározza, hogy ezen belül az egyes eljárási szakaszoknak meddig kellene tartania. Az eljárási szakasz időtartama főszabály szerint akkor minősül észszerűnek ha
- a) az elsőfokú eljárás időtartama a harminc hónapot,
- b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a harminchat hónapot,
- c) a másodfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot, valamint
- d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a tizenkét hónapot
nem haladja meg.
A fentiek alapján tehát az eljárás akkor minősül ésszerű időn belül befejezettnek, hogyha az elsőfokú eljárás kb. 3 éven belül véget ér. Amennyiben sor kerül másodfokú eljárásra is, úgy továbbra is az 5 éves időtartammal kell számolnunk.
A főszabály alól azonban mindig vannak kivételek. A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek
- a) személyi állapotot érintő per,
- b) kiskorú gyermek tartása iránt indított per,
- c) sajtó-helyreigazítás iránt indított per, valamint
- d) munkaügyi per
esetében, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a harminchat hónapot.
A fenti eljárások esetében tehát 3 éven belül el kell jutniuk oda a bíróságoknak, hogy jogerős ítélet álljon a felek rendelkezésére. Ezen perek esetében az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek, ha
- a) az elsőfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot,
- b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a huszonnégy hónapot,
- c) a másodfokú eljárás időtartama a tizenkét hónapot, valamint
- d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a hat hónapot
nem haladja meg.
Mennyi a vagyoni elégtétel összege?
Természetesen ahhoz, hogy ezen jogszabályok megfelelően tudják ösztönözni a bíróságokat arra, hogy a tárgyalásokat ésszerű időn belül folytassák le és hozzák meg döntésüket az is szükséges, hogy „kellően fájjon” a vagyoni elégtétel kifizetése. A vagyoni elégtétel összegét a kormányrendelet határozza meg, kimondva, hogy annak napi összege 400 forint. Mindez azt jelenti, hogyha például egy munkaügyi perben a bíróság nem 3, hanem 4 év alatt hozza meg jogerős ítéletét, akkor a perben részt vevő munkavállaló kb. 146 000,- Ft vagyoni elégtételre tarthat igényt. Természetesen a vagyoni elégtétel tényleges érvényesítésére külön eljárást kell indítani, ami a félnek egy újabb, bíróság előtti, ám nemperes eljárást jelent.
Összefoglalás
A vagyoni elégtétel, mint egyfajta anyagi kompenzáció a bírósági eljárások elhúzódásáért nemzetközi nyomásra jött létre. Meglátásom szerint ezen külső nyomás rendkívül látszódik a részletszabályokon is, amelyek zöme arra irányul, hogy ne kelljen megfizetni, vagy kevesebb összegben kelljen megfizetni a vagyoni elégtételt. Azt pedig az olvasó mérlegelésére bízom, hogy vajon ésszerű időn belül befejezettnek minősül-e egy 5 évig tartó peres eljárás, illetve vajon van-e bármilyen, bíróságokra nézve motiváló ereje a napi 400 forintos vagyoni elégtételnek.