A közös képviselői hivatás egy rendkívül speciális tulajdonságokat igénylő szakma. Egyrészt kell hozzá a jog minimális ismerete, de sokkal jobban szükségeltetik hozzá, hogy a közös képviselő meg tudja értetni magát az emberekkel, jó kommunikációs készséggel rendelkezzen és nem árt egy kis elhivatottság a munkája iránt.
Talán furcsán hangozhat elsőre, hogy egy ilyen szakma elhivatottságot igényel, de nem könnyű nap, mint nap emberek problémáinak a megoldásán fáradozni. És jobb esetben a közös képviselő ezt csinálja, rossz esetben pedig nem is hajlandó válaszolni a lakók megkereséseire.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Munkahelyen, munkavégzés közben bekövetkezett baleset esetén a munkavállaló joggal számíthat egy speciális ellátásra, mely az üzemi balesethez kapcsolódik. Most az üzemi baleset egy speciális esetéről lesz szó, azaz arról az esetről amikor a baleset a munkahelyre, vagy onnan történő utazás során következett be.
Bizonyára mindenki átélte már legalább egyszer az életében azt a szituációt, amikor egy ismeretlen számról hívják, majd a hívást fogadva valamilyen terméket kívánnak számára értékesíteni. Ezek a hívások igen bosszantóak tudnak lenni, és sokszor az adott telefonszám letiltásával sem szüntethetőek meg, hiszen több, különböző számról is próbálkoznak a direkt marketing eszközével. Szintén bosszantó, amikor elektronikus levelesládánkat lepik el kéretlen levelek tömkelege, vagy amikor postai úton kapunk kéretlen leveleket. De mit tehetünk a bosszúságok csökkentése érdekében?
Tavaly év végén a Kúria egy izgalmas büntetőjogi tényállással foglalkozott, amely falfirkák, graffitik elhelyezését bünteti. A Kúria eljárását a legfőbb ügyész kezdeményezte, az eljárás során pedig alaposan körbejárták az említett tényállással kapcsolatos kérdéseket. Jelen cikkünkben ezen jogegységi határozat legfontosabb megállapításait ismertetjük.
Sokan szinonimaként használják a lopást és a rablást, vagy a rabló és a tolvaj szavakat, pedig egyáltalán nem azok. Már a Dennis, a komisz című filmben is kikérte magának a Christopher Lloyd által játszott lepukkant alak, amikor a kisfiú rákérdezett:
- Talán rabló vagy?
- Inkább tolvaj!
Tehát ebből az autentikus jogértelmező dokumentumfilmből is láthatjuk, egyáltalán nem mindegy, hogy rablóról, vagy tolvajról beszélünk. Nade nézzük csak meg, mi a különbség a lopás és a rablás között és miben hasonlítanak egymásra. Kezdjük a hasonlóságokkal.
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül fel az a tulajdonostársak körében, hogy az ingatlan közös tulajdona miként, milyen módon szüntethető meg. Mostani cikkünk is erről szól.
Ez minden autóvásárló rémálma. Általában használt termék megvásárlásakor fel van készülve az ember lelkileg arra, hogy az általa megvett termék, vélhetően nem lesz tökéletes. Szükség szerint fellelhetőek lesznek rajta olyan nyomok, amelyek a korábbi tulajdonos használatából erednek. Amikor a megvásárolt termék nem rendelkezik túl nagy értékkel, így ha például egy használt táska füle az első viselt alkalommal leszakad, akkor többnyire csak bosszankodunk egyet, esetleg írunk egy számonkérő levelet az eladónak, de még azt sem feltétlenül.
István nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, karbantartóként. Tavaly október óta azonban fizetését késve, pontatlanul utalta neki munkáltatója, valamint a korábbi évektől eltérően tavaly karácsonyi prémiumot sem fizettek se neki, se munkatársainak. Persze a munkavállalók között több pletyka is keringett a cég eladósodottságáról, nehéz anyagi helyzetéről, csőd szélén álló helyzetéről, azonban az igazi hidegzuhany akkor érte a munkavállalókat, mikor idén január közepén kiderül: felszámolás alá került a munkáltató.
A polgári jog alapjait tartalmazó Ptk. olyan, mint a gravitáció. Akkor is hat ránk, ha nem tudunk a létezéséről. Na persze ez nem egy fizikai szükségszerűség, sokkal inkább a társadalmi interakciókat szabályozó iromány, amit emberek alkottak, így szükségszerűen tökéletlen. Viszont azt elmondhatjuk, hogy a polgári jogi jogszabályok abból indulnak ki, hogy a mindennapjaink során milyen helyeztek adódnak, és ezekben hogyan kellene korrekt módon együttműködnünk másokkal.
Bár az ingyenesen végezhető munkák iránt igen ritka a kereslet a munkaerőpiacon, néha mégis felmerül a kérdés, hogy milyen jogi szabályozás áll amögött, ha valaki mégis munkabér kifizetés nélkül szeretne munkát végezni. Jelen cikkünkben nem az olyan jellegű önkéntes munkákról lesz szó, amelyet legtöbbször karitatív szervezeteknek végeznek a nagyfokú társadalmi érzékenységgel megáldott személyek, hanem az olyan cégeknek való munkavégzésről, amely profitorientáltan működnek.