A köznyelvben kaláka munkaként megjelenő fogalom általában családi vagy baráti kötelék alapján végzett ingyenes, szívességi munka, nem folyamatos munkavégzés, hanem alkalmi, egyszeri segítség. Vidéken a mai napig működő formája, amikor a szomszéd segít kifesteni házat, következő évben pedig a másik fél nyújt segítséget a kerítés felújításában. Ebben az esetben általában eszébe sem jut a szomszédoknak, hogy esetleg bárkit bejelentsenek a hatóságokhoz, hiszen a munka szívességi. Ilyen esetben általában nem is tekintenek rá munkaviszonyként, hiszen nincsen meg a munkáltató – munkavállaló közötti felállás.
Ingyenmunka: van-e jogi szabályozás?
Alapvetően azt kell mondani, hogy nincsen.
A családi, baráti köteléken alapuló munkát, nem szabályozza a törvény, mivel azt nem tekinti munkaviszonynak.
A Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóság (régi nevén: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség) több alkalommal tett közzé hírlevelében tájékoztatást arról, hogy miként lehet elhatárolni a munkaviszonyt és szívességi munkavégzést.
Ha tehát a Hatóság ellenőrzést tart, akkor nem lesz probléma abból, hogy a szívességi munkát végző személyek nincsenek bejelentve és nem történt meg a munkaviszony fennállása során elengedhetetlen dokumentáció elkészítése.
Mik a szívességi munka ismérvei?
Fontos tudni, hogy amennyiben munkaügyi ellenőrzést kap egy vállalkozás, akkor a Hatóság vizsgálja azt, hogy az egyes munkavállalók milyen minőségükben végeznek munkát.
Ennek során nem lesz elegendő az, hogy mindkét fél megegyező nyilatkozatot tesz a munka szívességi jellegéről.
A szívességi munkák alapvető jellemzői az alábbiak:
- Az első és legfontosabb, hogy ellenérték nélkül történik a munkavégzés. A törvény szerint az ellenérték a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megállapíthatósága szempontjából minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a foglalkoztatásra tekintettel nyújtottak, vagy amelyben megállapodtak. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy nemcsak pénzbeli juttatásról beszélünk, amikor ellenértéket állapítunk meg. Ha tehát a munkavállaló például szállást és ellátást kap a végzett munkáért, akkor már nem szívességi munkavégzésről beszélünk, hanem egy munkaviszonyról. Ilyen esetben az ellenérték, annak a szállásnak és ellátásnak a pénzbeli értéke, amelyet a munkáltató a munka ellentételezéseként nyújt a munkavállalójának. Az ellenérték-nélküliséget mindig a munkáltatónak kell bizonyítania.
- Az ellenőrzés során vizsgálat alá kerülhet a felek közötti viszony. Nem valószínű ugyanis, hogy egy munkáltatótól teljesen független személy, pusztán unalmában ingyenesen munkát végezzen valakinek. Az ellenőrzés során Hatóságnak joga van felderíteni a felek közötti kapcsolatot, legyen az családi vagy baráti.
- Figyelembe veszik az ellátandó feladat folyamatosságát, ismétlődő jellegét. Életszerűtlen ugyanis, hogy valaki teljes munkaidőben ingyen dolgozzon valakinek, míg ha csak néhanapján, alkalmi jelleggel besegít, az nagyobb valószínűséggel lehet szívességi munkavégzés.
- Fontos a felek közötti jogviszony jellege is. Ilyen például, ha a felek nem állapítanak meg konkrét munkakört vagy ha a felek között nem jön létre a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség. Tehát például nem a munkáltató szabja meg a pihenőidő idejét és mértékét, a munkavégzés hossza rugalmas és a munkáltatói szerepkörben lévő személy nem kötelezheti semmire a szívességet nyújtó felet. A fenti példából kiindulva, ahol a szomszéd átjön festeni, a szívességet kérő fél nem valószínű, hogy megszabja szomszédjának, hogy mikor fogyaszthatja el az ebédjét, sem pedig azt, hogy mikor mehet haza.
A Hatóság által közzétett hírlevél példának a mezőgazdasági munkákat említi, a családi házak építésénél végzett segédmunkákat, valamint a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet.
Ingyenmunka – mi történik, ha nem felelünk meg kritériumoknak?
A Hatóság nem véletlenül vizsgálódik és nem véletlenül nem elégszik meg azzal, hogy a felek egyezően nyilatkoznak. Sok esetben ugyanis burkolt adócsalás történik, szívességi munkavégzésnek álcázva. Ilyen esetben általában szó sincs ellenérték nélküli munkavégzésről, csak a felek feketén, az adók elkerülése céljából próbálják a szívességi munka látszatát kelteni.
Ebben az esetben a Hatóságnak joga van arra, hogy a felek közötti jogviszonyt meghatározza és adott esetben kijelentheti, hogy a felek között valójában munkaviszony áll fenn. Ebben az esetben a felek nem fognak jól járni, hiszen ez bejelentés nélküli munkavégzésnek fog minősülni, melyet a törvény büntetni rendel.
Ilyenkor az összes jogkövetkezménnyel számolni lehet, melyet erre az esetre a törvény előirányoz. A hátrányos jogkövetkezmények ebben az esetben nemcsak a munkáltatót sújtják, hanem a munkavállalót is, ugyanis ha az ellenértéket úgy fogadta el a munkáltatótól, hogy utána nem tett eleget az adófizetési kötelezettségének, akkor a költségvetési csalást a munkavállaló is elköveti.
Sokan próbálnak úgy kibúvót keresni, hogy ingyenes megbízási szerződést kötnek a munkavállalóval, melyről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A Hatóságnak azonban ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy amennyiben a felek közötti jogviszony nem megbízási jellegű, akkor munkaviszonnyá nyilvánítsa a megbízási jogviszonyt.
Jelen cikkünkkel senkit nem szeretnénk attól eltántorítani, hogy szívességi alapon segítsen a hozzá közel állóknak, csak fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy amennyiben az adóelkerülés lenne a cél, úgy nem feltétlenül jó megoldás szívességi munkaként, vagy szívességi megbízásként beállítani a felek közötti jogviszonyt.
Jó hír viszont azoknak, akik tényleg szívességi munkát végeznek, hogy ennek semmilyen adminisztratív terhe nincsen, így ha tényleg csak a segítség a cél, akkor bármilyen bejelentés nélkül munkához lehet látni.
Munka balesettel kapcsolatban itt írtunk részletesebben.