Vagyon ellen (is) irányul

Mind a lopás, mind a rablás valamilyen idegen dolog, idegen vagyontárgy elvételére, eltulajdonítására irányuló bűncselekmény. Fontos, hogy mindkét esetben az elkövető el akarja tulajdonítani az idegen dolgot, nem csak megszerezni.

Magyarán mindkét bűncselekmény esetében valamilyen idegen (tehát nem saját) dologról van szó, így magunktól lopni, vagy rabolni nem tudunk. Szintén fontos, hogy ránk bízott dolgot sem tudunk ellopni, vagy elrabolni, tehát ha a dolog úgy kerül az elkövető birtokába, hogy azt önként adták át neki (pl. bérelt autó, kölcsön kapott ékszer stb.) akkor inkább sikkasztásról beszélhetünk.

Az is számít, hogy csak ideiglenesen veszünk el valamit, vagy „örökbe”. Ha valaki elköt egy kocsit, hogy eljusson a legközelebbi kocsmáig, majd ott leparkol, berúg, és onnan hazasétál, akkor nem lopásról, hanem jármű önkényes elvételéről van szó.

Tehát mind a rablás, mind a lopás esetében az elkövető elvesz egy idegen dolgot, és végső célja az, hogy véglegesen megszerezzen valamit, ami nem az övé.

De már most szólok, hogy a két bűncselekmény között óriási különbség van az elkövetés módjában, vagyis abban, hogy a dolog megszerzése érdekében mit tesz az elkövető. Egyik esetben csak és kizárólag vagyon ellen irányul az elkövető cselekménye (ez a lopás) másik esetben viszont személy ellen is (ez a rablás). Vagyis az egyik elkövető nem akar senkit bántani, a másik pedig ettől sem riad vissza.

Nézzük mi a legnagyobb különbség: erőszak

A lopás definíciója így szól: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Vagyis elveszi, és eltulajdonítja, de nem bánt senkit. Ehhez képest a rablás sokkal összetettebb és erőszakosabb bűncselekmény.

Rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A rablás tehát egy összetett bűncselekmény, gyakorlatilag a lopás, és a kényszerítés, vagy testi sértés összekapcsolása egy bűncselekménnyé. És amint azt a rablás törvényi tényállásából is látjuk, nem fontos, hogy az erőszak vagy a fenyegetés az ellen irányuljon, akitől az adott dolgot elveszi a rabló. Hiszen elképzelhető, hogy valaki fegyvert fog ránk, hogy adjuk át a pénzünket, de az is lehet, hogy a mellettünk álló családtagunkra fognak fegyvert, mondván adjuk át az eredeti Leonardo festményt, ami a nappaliban lóg.

Az öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés esetében az a fontos, hogy ez a mozzanat már eleve abból a célból történjen meg, hogy a rabló hozzájusson az adott dologhoz. Ez mit jelent? Azt, hogy ha valakinek kihasználjuk a tőlünk függetlenül kialakult védekezésre képtelen állapotát, és elvesszük az óráját, akkor nem rablást, hanem kifosztást követünk el, ami persze szintén bűncselekmény, de nem rablás.

Egy tolvaj is válhat rablóvá, mégpedig akkor, ha megpróbálja erőszak árán megtartani a zsákmányát. Tehát, ha a bolti tolvaj lebukik, és a dolog megtartása érdekében fegyvert ránt, vagy megüti azt, aki fel akarja tartóztatni, akkor rablást követ el. Viszont, ha csak a menekülés érdekében jár el így, és nem a dolog megtartása miatt, akkor nem rablást, hanem lopást és testi sértést követ el. (pl. eldobja a szajrét és futás közben fellöki a biztonsági őrt, akkor nem lesz rabló)

A fentiek csak az alap bűncselekmények, de milyen minősített esetei vannak a lopásnak, és a rablásnak?

Mindkét esetben számít az érték. Lopás esetében ahogy nő az ellopott dolog értéke, úgy nő a büntetési tétele a bűncselekménynek. A kisebb ötvenezres értékű dolgoknál két évig terjedő büntetési tételtől eljutva a többszáz milliós dolgokig, ahol már tíz évig terjedő büntetésre számíthatunk. Nem mindegy tehát, hogy egy bolti lopásról, vagy egy banki széf kipakolásáról van szó.

Rablás esetében már eleve kettőtől nyolc évig terjedő büntetéssel indulunk, és az érték előrehaladtával tizenöt évig juthatunk el.  

De nem csak az érték számít.

Rablás esetén növeli a büntetési tételt, ha a rablást fegyveresen, vagy felfegyverkezve követik el. Szintén emelkedik a büntetési tétel, ha a rablók csoportosan (legalább hárman), vagy bűnszövetségben rabolnak. A bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik. Fontos, hogy akkor beszélünk bűnszövetségről, ha nem jön létre bűnszervezet. Mi a bűnszervezet? Kvázi a „maffia” ami legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ez nem csak simán növeli, hanem kétszeresére emeli a büntetési tételt.

A rablás büntetési tételét az is növeli, ha a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, ahogy az is, ha valaki hivatalos személyként rabol. (pl. pandúrból lesz rabló)

Lopás esetében az értékhatáron kívül növeli a büntetési tételt számos körülmény, pl. az üzletszerűség, bűnszövetség is, de az is számít, ha dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás útján, hamis, lopott kulcs használatával követik el. Ezen kívül nem mindegy, hogy védett kulturális javakra, erdei fákra jogellenes fakivágással, közokiratok, magánokiratok egyidejű elvételével, helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel bejutva. Szintén minősítő körülmény, ha olyantól lop, akivel együtt él a tolvaj.

Szintén súlyosabb a büntetés, ha a lopást vallási tisztelet tárgyára, holttesten lévő tárgyra, nemesfémre vagy közveszély színhelyén követik el.

A fentiek alapján tehát nem mindegy, hogy rablásról vagy lopásról beszélünk, de a legfontosabb, hogy egyik bűncselekményt se kövessük el soha!