A probléma

Szinte minden olyan esetben, ahol ügyfelünket bírság megfizetésére kötelezték, zöld területen történő parkolás miatt, egyöntetű az a felvetés, hogy az egy murvás, saras terület volt, tehát biztos, hogy a kiszabott bírság jogellenes. A másik érv általában az szokott lenni, hogy a KRESZ nem is tartalmaz erre konkrét szabályt, tehát mindez egy légből kapott marasztalás.  Összefoglalva, sokszor kapunk felháborodott megkereséseket, azzal kapcsolatosan, hogy bár az érintett sofőr nem is zöld területen, hanem egy földes, gazos szakaszon parkolt, mégis bírságot kapott. Ezért logikusan felmerül a kérdés, hogy: vajon mi ennek az oka?

A szabályozás

Aki részt vesz a közúti forgalomban, az tudja, hogy ennek szabályait alapvetően a KRESZ határozza meg. Továbbá ez az a jogszabály is, amely tartalmazza azokat az alapvető rendelkezéseket is, hogy mikor és milyen módon, valamint hol lehetséges a járművel megállni és várakozni. Aki tüzetesebben áttekinti ezeket a rendelkezéseket a KRESZ-ben, az láthatja, hogy a zöld területen történő parkolás nincs közöttük. És ez vezet nagyon sok esetben is a félreértéshez. Ez alapján pedig már-már azt gondolhatnánk, hogy jogtalan a közigazgatási bírság kiszabása, főleg azért is, mert az érintett terület mindennek látszott, sarasnak, kátyúsnak, murvásnak, csak nem zöldnek nem.

Sajnos a fenti kételyek alapján felmerült következtetések nem feltétlenül megalapozottak. Hogy miért is? Azért, mert a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben, tehát képviselőtestületi, vagy közgyűlési rendeletben szabályozzák és írják elő, hogy milyen esetekben jogosult közigazgatási bírság kivetésére. És bizony, ezekben a rendeletekben van a lényeg, mely önkormányzatonként eltérő is lehet. Ezek az önkormányzati, tehát helyi rendeletek határozzák meg, hogy az adott településen, mely közterületi részeket minősít az önkormányzat zöld területeknek. A zöld területeket jellemzően, jól behatárolt módon, esetleg utca és egyéb földrajzilag meghatározható, beazonosítható formában rögzítik a rendeletben. Az önkormányzatok ezt követően, egyúttal meg is tiltják ezeken a területeken, a gépjárművel történő várakozást és megállást.

Aki, pedig ezt igazoltan megszegi, közigazgatási bírság megfizetésével tartozik helytállni. Ennek mértékét maga a rendelet határozza meg. Tipikusan ezek a bírságok nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságnak minősülnek és közigazgatási eljárás keretében kerülnek megállapításra. Ennek egyúttal az is a következménye, hogy amennyiben a rendelet eleve – objektív felelősség alapján – az üzembentartót rendeli marasztalni, akkor az érintett legfeljebb akkor fog tudni mentesülni a helyállás alól, amennyiben nem bizonyítható, tehát vitatható az önkormányzati, helyi rendeletben megnevezett szabály megszegése.

Hogy mi a legjobb megoldás ennek elkerülésére? Célszerű vagy a KRESZ-nek megfelelő módon, vagy erre kijelölt helyen, esetleg magánparkolóban parkolni.