Először a nagymértékű esőzéseknek és egymás utáni viharoknak köszönhetően nemcsak töréskárok következtek be, hanem belvíz is kialakult, majd a nagymértékű csapadékos időjárás eredményeként a folyóvizek is jelentős áradást okoztak, ezzel nehezítve meg a lakosság és a mezőgazdaság helyzetét.
Mire elég egy ilyen rendkívüli helyzetben a lakásbiztosítás? Hogyan térülhetnek meg a károk?
A lakásbiztosítások a vagyonbiztosítások körébe tartoznak. E biztosítási szerződések azon túl, hogy általánosságban fedezetet nyújtanak törés, lopás, vagy viharkárra, sok esetben felelősségbiztosítási módozatot is tartalmaznak.
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor tudja nyújtani abban az esetben, ha a szerződő, illetve a biztosított személy a biztosított ingatlannal és ingósággal összefüggő és a szerződésből eredő kötelezettségének eleget tett.
Kár érte…
Ilyen kötelezettség – általánosságban – egyrészről a biztosítási díjfizetés, másrészről pedig a kármegelőzési és a kárenyhítési, valamint a kárbejelentési kötelezettsége is. Ebből következik, hogy amennyiben a biztosított épületben, vagy ingóságban a kár bizonyíthatóan annak köszönhetően következett be, hogy a szerződő, vagy a biztosított személy nem tett eleget a kármegelőzési kötelezettségének, akkor könnyen lehet, hogy a biztosító mentesülni fog a szolgáltatása alól. Ugyanez érvényes azokra az esetekre, amikor a kárt nem egy vihar okozta, hanem az alapvetően kivitelezési hibából ered, és például a kivitelezővel szemben jótállási igény érvényesítése során megtéríthető.
Fontos követelmény a lakás, és más vagyonbiztosítás vonatkozásában az alulbiztosítás elkerülése. Ez természetesen elsősorban a szerződő fél érdeke. Ugyanis, amennyiben a biztosítási összeg a biztosított érdek valódi értékénél kevesebb, a biztosító a kárt, vagy a kifizetését olyan mértékben, arányban köteles teljesíteni, amilyen arányban a biztosítási összeg a biztosítási érdek valóságos értékéhez aránylik. Nyilvánvaló, hogy minél magasabb a biztosítási összeg, annál magasabb biztosítási díjat szükséges fizetni.
A biztosítók egyedileg határozzák meg az általános szerződési feltételeiket, így ahány biztosító társaság, annyi féle általános szerződési feltétellel találkozhatunk.
A lakásbiztosítások zöme ma már bizonyos természet okozta károkra is fedezetet nyújt. A biztosító társaságok általában meghatározzák azokat a mértékeket, melyek elérése vagy meghaladása felett tekintik az eseményt biztosítási eseménynek. Ilyen lehet például a szélerősség, vagy az ingatlanba betörő víz magassága. Éppen ezért, amellett, hogy kárigényünket a lehető legrövidebb úton bejelentjük a biztosító irányába, feltétlenül olvassuk el a szerződési feltételeket, és próbáljunk meg a tényekre, károkra vonatkozó adatokat rögzíteni.
Víz égen-földön
Sajnos általánosságban elmondható, hogy a legtöbb biztosító mentesül a kifizetési kötelezettsége alól azokban az esetekben, amikor is a kárt az ingatlanban a belvíz miatti beömlés okozta, vagy az árvizekkel érintett lakóingatlan eleve nyílt ártéren, vagy hullámtéren helyezkedik el. Ez a tény azonban már önmagában a biztosítási szerződés létrejöttét is megakadályozhatja, ugyanis abban az esetben, ha egy vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosítási esemény bekövetkezte kifejezetten magas kockázatot rejt magában, akkor lehetséges, hogy a biztosító a szerződő biztosítási ajánlatát nem, vagy magasabb biztosítási díj fejében fogadja csak el.
A "vis maior" mindent visz?
A nagyobb baj azonban azokat a személyeket és családokat éri, akik semmilyen biztosítással nem rendelkeztek ingatlanukra, és a jelen helyzetben komoly káruk keletkezett. A Magyar Köztársaság költségvetése minden évben vis maior esetére külön összeget különít el. A jelenlegi tiszai-, dunai, és egyéb folyóvizek áradása, valamint belvíz helyzet miatt az érintett önkormányzatok segítséget igényelhetnek a vis maior alapból. Azonban sajnos a jelenlegi helyzet olyan súlyos, hogy előreláthatóan nem biztos, hogy az alap elegendő lesz a bajbajutott önkormányzatok, és lakosság számára.
Nem beszéltünk azonban még azokról a biztosításokról, melyek a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódnak. E biztosítás keretében a termény, a jószág is, valamint a termeléshez szükséges gépi, illetve egyéb eszközök is biztosíthatóak. A biztosító e szerződés esetén is kifejezetten meghatározza azokat a biztosítási eseményeket, melyek bekövetkezte esetén biztosítási fedezetet nyújt. Ezeknek a köre általában egybeolvad a klasszikus biztosítási események körével, úgy, mint a lopás, vagy villámcsapás. Jelen biztosításnál azonban jellemző, hogy a szabadon tartott terményeknél a vihar, illetve a jégverés által okozott károkat a biztosítók nem térítik meg, azaz ezekre az esetekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.
Hogy a jelen cikkben érintett károkat a biztosítók milyen formában fogják rendezni, vis maiornak tekinthetőek-e, és ha igen, a biztosítással nem rendelkezők számára lesz-e bármilyen lehetőség a vis maior alapból való megtérülésre, jelen helyzetben még nem tudni. Egy azonban bizonyos, ez egy olyan helyzet, ahol jelentős társadalmi összefogásra és adakozásra van szükség.