Társasházban élni lehet áldás vagy éppen átok is. Áldás annak, aki nem akar bajlódni a kertesházzal járó kertápolási munkálatokkal, szeretni a nyüzsgést és még a szomszédjaival is jóban van. A társasházi lét ugyanakkor átok is lehet egy rosszindulatú szomszéd, egy napközben folyton ugató kutya vagy éppen egy dolgát nem megfelelően végző közös képviselő miatt. A társasházak lakóközösségében az egyik legtöbb konfliktust kiváltó kérdés az, hogy mi az, ami elhelyezhető a lépcsőházakban és mi az, ami nem.
Lakóközösség
Az együttélés nem mindig zökkenőmentes. Főleg akkor nem, ha idegenekkel kell egy közösségben élni. A társasház is ilyen közeg és óhatatlan, hogy időszakonként ne alakuljon ki konfliktushelyzet a lakók között. Mostani cikkünkben arra világítunk rá, hogy vajon mit tehet az a tulajdonosi kisebbség, melynek érdekeit esetleg valamilyen társasházi közgyűlési határozat sérti. Ezeket a szabályokat tekintjük most át.
Társasházban élni bizonyos szempontból sokszor bosszantó, míg más aspektusból nézve, akár kényelmes megoldás is lehet. A mostani cikkünkben is egy ilyen helyzetet mutatunk be, mely leginkább a társasházi beázások problémája kapcsán nyújthat eligazítást.
Miért tűnhet jogilag bonyolultnak a társasházi beázásokkal kapcsolatos kárigények?
Nos,
Közös lónak túrós a háta….kezdem minden egyes társasházakról szóló cikkemet. Az együttélés annál nehezebb szokott lenni minél több embernek kell alkalmazkodnia a másikhoz. Vannak emberek, akiknek az alkalmazkodás nem okoz problémát, míg mások a puszta konszenzus gondolatától is ódzkodnak. Pedig ott, ahol több ember él egy nagy fedél alatt sajnos elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben engedjenek a másiknak. Pont a viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban az ott lakók úgynevezett házirendet, megalkotni, amely meghatározza az ott lakóktól az egyes elvárt magatartási formákat.
Aki társasházi közösségben él, az tudja, hogy a havonta fizetendő közös költség a társasház kiadásainak fedezetéül szolgál, annak működésével összefüggő kiadásokat fedezi. Épp ezért a társasházi törvény külön kitér azokra a következményekre, melyek a közös költség nem fizetésével vannak összefüggésben. Mostani cikkünkben is ezekről lesz szó.
Gyakori, hogy a társasházban valamelyik tulajdonostárs átalakításokat végez a külön tulajdonú ingatlanában. Az ilyen felújításokat szabályozó jogi környezet friss változásokon ment át. Korábban az építkezéshez a közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát kellett beszerezni, jelenleg azonban már a közgyűlés határozata is szükséges lehet hozzá.
A fogalom viszonylag ismeretlen a nagyközönség előtt, de gyakori előfordulása miatt hasznos lehet ismerni szabályait.
Az rendben van, hogy nem olyan rég volt a Mikulás, de ez a cikk nem ezzel van összefüggésben, mégha a címe nem is utal jogi esetre.
A társasházak feljebb lévő emeletein lakók jól tudják, hogy a meleg levegő felfelé száll, így sokan úgy érzik, nem szükséges saját lakásukat fűteni. Egyes ingatlanokban, például társasházi nyaralókban pedig kifejezetten szükségtelennek tűnik fűtésre költeni. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy kötelesek vagyunk-e arra, hogy minimális fűtést biztosítunk az ingatlanban.
Sokakat zavarhat, ha a körfolyosón, közös kertben, vagy egyéb közös tulajdonban álló épületrészekben mások dohányoznak, de kérdés, hogy egy tulajdonközösségben miként szabályos ezt korlátozni?