A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog, mely használati jogot jelent kívülálló személy számára más tulajdonában álló ingatlanon. Tipikus szolgalmi jog az átjárási jog, azaz amikor a szolgalmi jog jogosultja más személy ingatlanán átjárva közelítheti meg a telkét, mivel a megközelítés csak így lehetséges. Az átjárásra igénybe vett földrészlet nem kerül át a tulajdonába, azt csak a meghatározott célra használhatja.

A vezetékjog jogosultja ehhez hasonlóan a szolgalmi joggal terhelt ingatlant meghatározott céllal használhatja, a tulajdonos engedélye nélkül. De az ingatlan tényleges használatát nem akadályozhatja. A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval, az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése).

Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon. Az ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető növényzetet is jogosult eltávolítani.

Míg a rendes szolgalmi jogot a felek közötti szerződéssel, bírósági határozattal vagy 10 éves használattal történő elbirtoklással lehet megszerezni, addig a vezetékjog létrejön, ha a hatóság a megépítését engedélyezi és a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A hálózatot az engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik. A hazánkban tapasztalható kusza telekviszonyok miatt a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a már meglévő vezetékek esetében is be lehessen jegyeztetni a jogot, ha ez korábban nem történt meg. Erre a hálózatüzemeltetőknek a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint még mindig lehet fennmaradási engedélyt kérni.

Fontos tudni, hogy a vezetékjog gyakorlása mindig a telek értékcsökkenéséhez vezet, és sokszor a használati lehetőségeket is nehezíti, ezért kártalanításra tarthat igényt a telektulajdonos.

Amennyiben már meglévő vezetékre jegyeznek be utólagos vezetékjogot, a kártalanítást sajnos a törvény kizárja. Az eljárás egyébként a vezeték nyomvonalának kijelölésével indul, a megtervezés után pedig az építésügyi hatóság engedélyezi a megépítést. Az építésügyi hatóság köteles az engedély kiadása előtt az eljárásról értesíteni a vezetékkel érintett ingatlan tulajdonosait, akik jogorvoslattal élhetnek az engedély kiadása ellen. Érdemben arra lehet hivatkozni, hogy a vezetékjog a telek rendeltetésszerű használatát akadályozza.

Ez különösen akkor valósul meg, ha a telek méretéhez képest aránytalanul nagy területet foglal el a vezeték és biztonsági sávja. Ilyenkor egyébként a hatóságnak is meg kellene tagadnia az engedélyt. De ha ez nem történne meg, akkor a telek tulajdonosa az előbbiekre hivatkozva megtámadhatja az építési engedélyt és az ingatlan kisajátítását kérheti. Az egész telek megvásárlása a kisajátítás keretében sokkal nagyobb költséggel jár, mint a használat miatti kártalanítás, ezért szokták a hálózatüzemeltetők már az eljárás előtt megkeresni az érintett ingatlan tulajdonosait, hogy megállapodást köthessenek a kártalanításról.

Ilyenkor érdemes informálódni, hogy a vezeték és a biztonsági sáv mekkora területet foglal el a telkünkből, vagy egyéb bizonyítható körülmény miatt a használatot akadályozza-e a kiépítésre kerülő vezeték. Később a megállapodás már nem vonható vissza, ezért az előbbi adatok nélkül hozott döntésnek súlyos következményei lehetnek. Természetesen már kiépített vezetéknél kártalanítás vagy kisajátítás sem kérhető utólag.

Az építési engedély iránti eljárás mellett az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés miatt futó eljárásban is tájékoztatni kell az ingatlan tulajdonosát a jog bejegyzéséről. Ha az eljárásokban a telektulajdonosok vagy tulajdonostársak értesítése nem történt meg, akkor a határozatok súlyos jogszabálysértés miatt megtámadhatók. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban viszont már csak a korábbi építésügyi határozat érvénytelenségére lehet hivatkozni. Például mert azt nem küldték meg a tulajdonosnak. A vezetékjognak a rendeltetésszerű használatot gátló hatását kizárólag az építésügyi hatóság vizsgálja. A földhivatal már csak azt köteles vizsgálni, hogy a vezetékjog bejegyzésének alapjául szolgáló iratok rendelkezésre állnak-e.