Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Egyéb
  • Rémhírterjesztés – szólásszabadság korlátja

Rémhírterjesztés – szólásszabadság korlátja

2021. március 25.

rémhírterjesztés
Manapság, egy világjárvány közepén sokakban felmerül a kérdés, vajon meddig tart a véleményem szabadsága? Miért ne lehetne olyan álláspontom – és miért ne hangoztathatnám – ami teljesen szembe megy a járvány elleni védekezéssel? Vagy éppen ellenkezőleg: sokakban felmerül az igény, hogy korlátozzák azoknak a szabadságjogait, akik ezen szabadságjogokat pajzsként használva – akár meggyőződésből, akár haszonszerzési céllal – embereket veszélybe sodornak, és akadályozzák a társadalom önvédelmi mechanizmusait.

A büntetőjog alapkövének számító, a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ismeri a rémhírterjesztés fogalmát. A világjárvány alatt – nagy sajtóérdeklődés mellett – pedig módosításra is került ezen törvényi tényállás. A jogalkotó reagálni kívánt arra a helyzetre, hogy egy világjárvány alatt egy álhír, vagy egy védekezést gátló rémhír akár emberéletekbe is kerülhet.

De mit is jelent pontosan a rémhírterjesztés?

A Btk. 337. § (1) bekezdése szerint rémhírterjesztést követ el, aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Ezen szakasz alapján a rémhír egy olyan valótlan tény (vagy valós állítás oly módon elferdítve) amely alkalmas arra, hogy egy közveszély színhelyén az emberek nagyobb csoportjában zavart keltsen, nyugtalanságot ébresszen (magyarán pánikhelyzetet okozzon). Tehát nem csak valótlan állítás lehet rémhír, hanem lehet valós is. De mindenképp oly módon kell elferdíteni, hogy az eltávolodjon, szinte elszakadjon a valóságtól.

Ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Így a hírt terjesztő célja, hogy a valótlanságot (vagy két valós tény közti valótlan összefüggését) oly módon tálalja, hogy az riadalmat keltsen. Szintén lényeges elem, hogy a rémhírnek a közveszéllyel összefüggésben kell állnia, és a közveszély színhelyén kell a terjesztést, mint cselekményt elkövetni. Szintén fontos, hogy a bűncselekményt csak nagy nyilvánosság előtt lehet elkövetni (akár személyesen, akár a sajtót, vagy közösségi oldalakat is felhasználva). Fontos kiemelni, hogy a rémhírnek nem kell elérni a terjesztő által kívánt hatást – tehát a zavart, pánikot, riadalmat – de magának az állításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezt a hatást kiváltsa.

Egy példa

Egy lakott területre épp átterjedő erdőtűz helyszínén azt híresztelni, hogy újra kirobbant a második világháború, nem meríti ki a rémhíterjesztés fogalmát. Ugyanis nincs összefüggésben a közveszéllyel, és egyébként sem alkalmas arra, hogy az emberek nagy csoportjában ez félelmet keltsen. De azt híresztelni, hogy az összes tűzoltó meghalt a tűzben, és az erdő mellett lakóknak kell a tüzet megfékezni, már alkalmas lehet arra, hogy az egyébként is kilátástalan helyzetben lévő emberek teljes pánikba essenek, és akár életüket feleslegesen kockáztatva megkezdjék az oltást.

Rémhírterjesztés esetén nem arról van szó tehát, hogy valaki a véleményét fejti ki, hanem arról, hogy szándékosan olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek akár emberek életét, egészségét, testi épségét veszélyeztethetik. És ezesetben az élethez, egészséghez, biztonsághoz való jog kerül szembe a szólásszabadsággal. Az emberi élet és egészség védelme más bűncselekmények esetében is elsőbbséget élvez a szólásszabadsággal szemben pl. közösség elleni uszítás.

A fentieket figyelembe véve nézzük meg mivel egészítette ki a jogalkotó a rémhírterjesztést a világjárvány alatt tapasztalt magatartások alapján.

Btk. 337. § (2) bekezdése szerinti rémhírterjesztést követi el, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa.

Tehát ezesetben nem egy helyszín, hanem egy alkotmányjogi állapot, ha tetszik egy időintervallum (különleges jogrend tartama alatt) alatt lehet elkövetni az első bekezdésben is meghatározott cselekményt (valótlan állítás, vagy a valóság elferdítése). Mindezt oly módon kell elkövetni, hogy az alkalmas legyen a védekezés meghiúsítására, vagy akadályozására. A bírói gyakorlat még nem dolgozta ki pontosan, hogy milyen magatartás alkalmas a védekezés akadályozására, vagy meghiúsítására. De mindenképp olyan állításra kell gondolni, amely miatt emberek egy csoportja kivonja magát a járványvédelmet szolgáló szabályok betartása alól, vagy ellenszegül a hatósági intézkedéseknek.

A fentiek esetében nem lehet a szólásszabadságra hivatkozni. Ugyanis egyszerűen nagyobb társadalmi érdek fűződik a védekezés sikeréhez, az emberek életének, egészségének védelméhez, mint az elkövető véleményének szabadságához.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Schiffer Zsolt
  • Kategóriák: Egyéb
  • Címkék: álhírek, rémhírterjesztés, szólásszabadság
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2021. március 25. ( 2 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Mi is az a vezetékjog?
Következő bejegyzés A foglaló márpedig visszajár

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Egy futár az autóban jobb oldalon vezet, bal oldalon több csomag az ülésen.

Esettanulmányok

Ügyfelünk a DPD futárszolgálatnak átadott egy csomagot 2016. év decemberében, amely sajnos elveszett, így nem került kézbesítésre a címzettnek.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép