Milyen különleges szabályok vonatkoznak a védett korú munkavállalóra?
Egyfelől a munkáltató az ilyen munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával kapcsolatban csakis indokolt felmondással szüntetheti meg. Például, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Tehát csak olyan munkavállalói magatartásra lehet felmondást alapítani, ami egyébként azonnali hatályú felmondásra is okot ad.
Hangsúlyozni kell, hogy ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató működési körében fennálló ok (pl. átszervezés) vagy a munkavállaló képessége (pl. egészségügyi vagy egyéb alkalmatlanság) ne adhatna okot munkaviszonyának a megszüntetésére. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszerződésben megjelölt munkavégzés helyén, vagy ennek hiányában ott, ahol a munkavállaló szokásosan a munkáját végzi, nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
A védett korú munkavállaló emelt összegű végkielégítésre jogosult.
A törvény ezzel kívánja egyfelől ellensúlyozni azt a nehéz helyzetet, hogy a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók már nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Pedig sok esetben szakmai tapasztalatuk kincset érhet a munkáltató számára. Az emelt összegű végkielégítéssel a munkáltatók is motiváltabbak abban, hogy a munkaviszonyt – lehetőség szerint – a nyugdíjba vonulásig fenntartsák. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók esetén a felmondást már indokolni nem kell határozatlan tartalmú munkaviszony esetén.
A jogi védelem olyan erős, hogy a Kúria egy eseti döntésében még a látszólag jogszerű felmondásról is megállapította annak jogellenességét. A munkáltató egy hónapok óta betöltetlen állást azért töltött be újonnan felvett emberrel, hogy az erre következő átszervezés során ne maradjon felajánlható munkakör a védett korú munkavállaló számára. A bíróság kimondta, hogy ha a munkáltató maga idézi elő azt a helyzetet, hogy a védett korú munkavállaló munkakörének megszüntetésével járó átszervezés miatt közölt felmondást megelőzően részére más munkakört nem tud felajánlani, akkor megvalósította a joggal való visszaélést. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint egyébként más esetben is mérvadó, hogy amennyiben a munkakör megszűnésére alapítják a felmondást, miközben megelőzően, vagy azt követően a munkakörben mást alkalmaznak, illetve helyeznek el, a felmondás jogellenes lesz.