Védelem a lombikbébi program ideje alatt

Egy doktornő egy képet mutat a mosolygós fiatal párnak.

Közismert, hogy a nőket a várandósság, a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamáig, de legkésőbb a gyermekük harmadik életévének betöltéséig felmondási védelem illeti meg. Napjainkban azonban gyakori jelenség, hogy a pároknak a gyermekvállaláshoz orvosi segítségre van szükségük. 

Ezt a jog nyelvén emberi reprodukciós eljárásnak nevezik, mellyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a Munka Törvénykönyve 65. § (2) e) pontja alapján a nőket az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésüknek, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt szintén felmondási védelem illeti meg.

Az emberi reprodukciós eljárás szabályait az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, valamint a 30/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza. A törvény 166.§-a tartalmazza azon eljárások pontos leírását, amelyek reprodukciós eljárásnak minősülnek. Ezek az alábbiak:

a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

b) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,

c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

d) embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

f) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer alkalmazható.

Gyakori kérdésként merül fel, hogy a hat hónapos védelem tulajdonképpen pontosan mikortól illeti meg a reprodukciós eljárásban részt vevő nőt. A törvény rendelkezése szerint már a reprodukciós eljárással összefüggő kezelések megkezdésétől fennáll a védelem, ami azt jelenti, hogy már az embrió beültetése előtt megkezdett különböző hormonkezelések alatt is védelem alatt áll a nő.

Az eljárás kezdő időpontjának meghatározása emellett orvosi szakvéleményen és igazoláson is alapulhat. Ezzel kapcsolatban érdemes arról is említést tenni, hogy amennyiben a munkáltató kéri annak igazolását, hogy valóban részt vesz az érintett munkavállaló a reprodukciós eljárásban, azon általános alapelv szerint, amely előírja, hogy a felek a munkaviszony teljesítése során együttműködésre kötelesek, a munkavállalónak kötelessége az eljárásban való részvételét igazoló orvosi igazolást bemutatni a munkáltató felé.

A fentiek mellett felmerülhet bennünk az is, hogy vajon hány alkalommal illeti meg a nőt a reprodukciós eljárásban való részvétel esetén a felmondási védelem. Az igazság az, hogy ezt nem határozza meg számszerűen a jogi szabályozás, ugyanakkor ennek megítélésében is segítségünkre lehet az az általános magatartási követelmény, miszerint tilos a joggal való visszaélés. E körben elsősorban azt vizsgálja a bíróság, hogy valóban arra irányul-e a munkavállaló szándéka, hogy gyermeket vállaljon, vagy a reprodukciós eljárás alatt biztosított felmondási védelmet felhasználva a munkaviszonya megszüntetésének megakadályozása a célja.

Az említettek alapján női olvasóinknak javasoljuk, hogy nyugodtan jelentsék be munkáltatójuk részére, amennyiben emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt, mivel a törvény biztosítja a felmondási védelmet, sőt az együttműködési kötelezettség alapján ezt meg is kell tenniük, annak érdekében, hogy a munkáltatónak is tudomása legyen afelől, hogy védelem alatt állnak.