Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • A túlvett szabadság

A túlvett szabadság

2019. november 18.

A Munka Törvénykönyve egy évre vonatkozóan határozza meg, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkavállalókat. Ez egy praktikus meghatározási mód, elvileg ugyanis nem lenne kizárható más módszer sem. Az adott naptári évben azonban csak a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót szabadság. A munkában töltött idő nem kizárólag a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt takarja, hanem a törvény ide sorolja még többek között, de nem kizárólag a keresőképtelenség időtartamát vagy a szülési szabadságot is. Emiatt sokszor a szabadság kiszámolása nem is olyan egyszerű, ehhez bátran vegyünk segítséget igénybe, mert elég gyakori, hogy a munkáltató azt nem megfelelő módon számolja ki.

A törvény egyértelműen rendelkezik arról az esetről is, amikor a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére, – az apákat megillető pótszabadság kivételével – a szabadság arányos része jár, ahol a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A „túlvett szabadság” kérdése tehát abban az esetben merül fel, ha a munkaviszony év közben megszűnik, és a megszűnés időpontjáig a munkavállaló a fenti arányos szabadságánál több időt töltött szabadságon.

Mit mond a Munka Törvénykönyve?

A korábbi Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondta, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megillette volna, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Ez a rendelkezés azonban az 2012 óta hatályos törvényben nem szerepel, ami miatt a jelenlegi joggyakorlat bizonytalan abban a kérdésben, hogy keletkezik-e a többletszabadságokkal kapcsolatban a felek között elszámolási kötelezettség.

A kérdésről két ellentétes álláspont alakult ki, ezek mindegyikének vannak vitathatatlan érvei. A visszafizetési kötelezettség egyértelműen hátrányos a munkavállaló számára, a visszafizetés elmaradása viszont a munkáltatónak okoz anyagi kárt. A mérlegelési szempontok – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak lehetnek:

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, vagyis nem helyes az az elterjedt kifejezés, hogy a munkavállaló „veszi ki”.  Ez alapján a “túlvett” szabadság kifejezés nem állja meg a helyét, legfeljebb „túlkiadottnak” kellene hívni. Az, hogy túl sok szabadság lett kiadva, csak utólag derül ki. Nyilván legtöbb esetben a munkaviszony megszűnése, megszüntetése miatt rövidül le a teljes év, de más oka is lehet, így akár fizetés nélküli szabadság, vagy egyéb munkában nem töltött időnek minősülő időtartam.

A felmondás jogából eredően a munkaviszonyban számolni kell a munkavállaló felmondásával. A munkáltató tehát nem arányosan elosztott szabadságkiadás esetén számolhat azzal, hogy a munkavállalója felmond. A másik oldalon azonban a törvény írja elő a szabadság kiadásának egyfajta „tömbösítését” azzal a szabállyal, miszerint biztosítani kell a 14 egybefüggő munkavégzési kötelezettség alól mentes időszakot. A szabadság kiadása tehát munkáltatói jog és feladat, de nem kizárólag saját belátása szerint.

A fentieken felül sem kötelessége, és nem is várható el a munkáltatótól a szabadság „kicentizett” kiadása. A törvény előírja, hogy az év közben megszűnő munkaviszony esetén arányos szabadság jár, nem tartalmaz azonban előírást arra vonatkozóan, hogy a szabadságok kiadásának arányosnak kellene lennie akár pl. havonta, vagy más intervallumban szemlélve. Ilyen előírás nem is lenne sem életszerű és kívánatos. Emiatt azonban év közben megszűnő munkaviszony esetén csak a véletlen műve lehet, hogy éppen arányosan történt meg a szabadság kiadása.

A törvény az arányosan ki nem vett szabadság sorsát egyértelműen rendezi azzal az előírással, hogy azt meg kell váltani.

Az arányosnál több szabadság esetén nincs ilyen egyértelmű szabály. Vissza kell-e akkor fizetni? Pl. ha július 1-vel megszűnt a munkaviszony, de szabadságból már nem az év felére járó, hanem annál több lett kiadva?

Bonyolítja a választ, hogy ha visszafelé tekintve azt mondjuk, hogy túl sok szabadság lett kiadva, annyi nem járt volna, akkor azt az időt, amit a munkavállaló szabadságon töltött, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége miatt munkában kellett volna tölteni. Erre az időre így munkabér járt volna. Nem tudható azonban, hogy ténylegesen tudott volna munkát biztosítani a munkáltató, mert a szabadság számtalan esetben a munkáltató gazdasági, működési körébe tartozó leállás idejével esik egybe.

Annak utólagos rekonstruálása, hogy történt volna-e tényleges foglalkoztatás, vagy nem, egyes esetekben egyértelmű, más esetekben nem lehetséges. Emiatt a minimum, hogy állásidőként gondolunk a túlvett szabadságra, hiszen a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből levezetve állásidőre járó juttatásokat mindenképpen ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak. Mivel a szabadság idejére távolléti díj jár, ha az összes körülmény arra mutat, hogy a felek számoljanak el egymással, akkor is legfeljebb a kettő közötti különbözet lehet visszakövetelni.

Van azonban olyan álláspont, ami a visszafizetési kötelezettséget nem látja alátámaszthatónak, hiszen az a kifizetés nem jogalap nélkül történt.

Felmerülhet, hogy minden egyes esetben vizsgáljuk meg, hogy miért lett több szabadság kiadva, vagy a munkaviszony milyen módon szűnt meg, különösen kinek az érdekkörében. A túlvett szabadság oka nagy valószínűséggel olyan átláthatatlan, adminisztratív bonyodalomba hajszolná a feleket, ahol az elszámolás alapjául szolgáló tények (pl. kinek az érdekét szolgálta a szabadság, kinek a kérésére történt, stb.) csak vitát szülnének.  

Amennyiben a visszafizetési kötelezettség fennállása vagy fenn nem állása között kell választani, akkor figyelembe kell venni a munkavállalók szociális biztonsághoz való jogát, a munkaviszony amúgy is aszimmetrikus mivoltát, ami miatt a legtöbb döntés a munkáltató oldaláról indul.

Erre tekintettel bírósági döntésig nincs általánosan elfogadott álláspont, de az bizonyossággal kimondható, hogy a munkavállalónak nem kell a teljes összeget visszafizetnie, sőt, az összes körülmény mérlegelésével legtöbb esetben valószínűleg semekkorát sem túlvett szabadság címén. A felek pedig akkor járnak el helyesen, ha mindkét oldalról együttműködve, gondosan megtervezik a szabadságok kivételét.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Gombolai Éva
  • Kategóriák: Munkajog, Szabadság
  • Címkék: állásidő, keresőképtelenség, munka törvénykönyve, munkában töltött idő, munkáltató, munkavállaló, Munkaviszony megszűnése, szabadság, távolléti díj, túlvett szabadság
  • Cikktípus: Szakmai cikk
dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

dr. Gombolai Éva összes bejegyzése

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2019. november 18. ( 4 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Parkolási díj és következményei
Következő bejegyzés Meglepetés koccanás után

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Több kutya áll egy parkoló előtti kordon előtt.

Esettanulmányok

Ügyfelünk gépjárművével közlekedési balesetet szenvedett, mert egy kutya az autónak szaladt.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép