Parkolási díj és következményei

A parkolási díj -, és pótdíjfizetésekkel mindig csak a baj van. Főleg akkor, amikor a járművezető megkapja a pótdíjfizetésre történő felszólítást. Kevesen tudják azonban, hogy az üzemeltetőt milyen eljárási kötelezettségek és határidők terhelik az igényérvényesítés során. Nézzük meg ezeket!

A parkolási díj -, és pótdíjkövetelések igényérvényesítési határideje korlátozott, valamint az erre vonatkozó eljárási szabályok is igen konkrétak. Ennek az a következménye, hogy annak be nem tartása esetén, akár vitathatóvá is válhat a követelés.

Az 1988. évi I. törvény értelmében, ha az érintett üzembentartó, sofőr által a parkolási díj nem lesz kifizetve, akkor a parkolási szolgáltatót terheli a kötelezettség, hogy felszólítsa az érintett üzembentartót. Ennek határideje is van. Ugyanis a szolgáltató köteles a fizetést elmulasztó felet a parkolás időpontjától számított 60 naptári napon belül, postai úton, vagy egyéb igazolható módon felszólítani.

Ez a határidő jogvesztő, így amennyiben a szolgáltató 60 naptári napon belül a felszólítást nem küldi meg, akkor elvileg vitathatóvá válik az igényérvényesítés is.

A fenti jogvesztő hatályú 60 napos határidő nem alkalmazható azonban abban az esetben, ha az üzembentartó nyilvántartott adataiban változás következett be (pl. lakóhelye vonatkozásában), viszont nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, és ezt a változást a gépjárműnyilvántartás felé nem jelezte. Ha emiatt nem volt kézbesíthető a felszólítás, akkor sajnos nem lehet a 60 napos határidő elmulasztására sem hivatkozni. 

A felszólításra tűzött határidővel azonban nem válik teljessé az igényérvényesítés. Ugyanis a szolgáltatónak további kötelezettsége az, hogy a követelését legalább az 1 éves elévülési időn belül, végső soron bírósági úton érvényesítse. Ha a szolgáltató ezt a határidőt is elmulasztja és csak a felszólítás szintjén marad a követelés, akkor a tartozás bírósági úton történő igényérvényesíthetősége is elévült.