Túlfizetés – több munkabért kapott, mint ami jár?

Bizony néha az is előfordul, hogy munkáltatónk tévedésből többet fizet. Legutóbb a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozói lepődhettek meg, mert éppen a fizetésük kétszeresét utalták számlájukra. 

No de, mit is tegyünk egy ilyen helyzetben? Szabad-e örülve a tényeknek ölbe tett kézzel várni, hátha a munkáltatónak nem szúr szemet a tévedés?

Kiindulási pontként fontos leszögeznünk, hogy a munkavállaló részére bérfizetéskor részletes írásbeli elszámolást kell adni, és abban mind a munkabér kiszámítását, mind pedig a munkabérből való egyes levonásokat, azok jogcímét és összegét fel kell tüntetni. Ez kötelező szabály, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Csak így tudhatja meg a munkavállaló, mi is az, ami őt pontosan megilleti.

Munkavállalói tartozásnak tekintendő ugyanis, ha a munkáltató jogalap nélkül fizetett ki munkabért a munkavállalónak. 
A munkabér megélhetést szolgáló célja miatt az ilyen tartozás megfizettetésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a nem munkabér jellegűekre. Míg az utóbbiak megfizetésére a munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül lehet a munkavállalót felszólítani, erre a munkabérnél csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett van mód.

A legjobb megoldókulcs: időben észbe kapni! A téves kifizetéstől számított 60 napon belül ugyanis a munkavállaló minden különösebb feltétel nélkül felszólítható a visszafizetésre. 
Ha a 60 nap már eltelt, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló számára nem ezen a határidőn belül kézbesítették a felszólítást, azt kell vizsgálni, tudhatott-e a munkavállaló a túlfizetésről, illetve van-e szerepe a jogalap nélküli kifizetésben.
Csak akkor köteles a visszafizetésre, ha a téves kifizetésről tudott vagy azt ő idézte elő. Ilyenkor az elévülési időn belül érvényesítheti a követelését a munkáltató. Amennyiben tehát a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie (szokásos bére ötszörösét kapta különös indok nélkül), vagy a többletkifizetést maga idézte elő (pl. nem megfelelő elszámolással), akkor a munkáltató az elévülési időben kézbesített fizetési felszólítással érvényesítheti igényét a munkavállalóval szemben.

A 60 napos határidő elmulasztását annak jogvesztő jellege miatt a munkáltató nem mentheti ki. Ha a jogalap nélküli kifizetéssel kapcsolatos írásbeli felszólítást a kifizetést követő 60 napon belül nem kézbesítették a munkavállalónak, és a munkavállaló a kifizetés alaptalanságát nem ismerhette fel, illetve azt nem maga idézte elő, akkor a túlfizetés nem követelhető vissza, és beszámításra sem használható fel. 
A munkavállalónak a tévedésről való tudomását vagy a téves kifizetés okozását a munkáltatónak kell bizonyítania. Ha a bérkifizetéskor kapott elszámolás kellően részletező volt, alappal lehet arra következtetni, hogy a munkavállaló tudott a tévedésről, mert ellenőrizhette a kifizetés pontosságát. 
Tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén – az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell.

A tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezések kivételesek, ezért megszorítóan alkalmazandóak. 
Nem vonatkoznak ezért a nem munkabér jellegű kifizetések tévedéseire, illetőleg akkor érvényesülhetnek, amikor nem tévedésből fizetett a munkáltató, hanem kötelező határozat alapján, de azt később hatálytalanították. Mindezekben az esetekben az általános elévülési időn belül érvényesíthető a munkáltató igénye. Így pl. ha egy feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza 

A tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésénél a munkáltató csak az általa ténylegesen kifizetett összegre, a nettó munkabérre tarthat igényt. Ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. 
Ettől eltérően, amennyiben az adó megállapításáról és levonásáról, valamint befizetéséről nem a munkáltató, hanem a munkavállaló intézkedett, a bevallás módosításával az adót ő igényelheti vissza, ezért ekkor a munkáltató a bruttó összeget követelheti vissza.
Nem tévesen kifizetett munkabér az a munkáltató által a munkavállalónak jogerős ítélet alapján kifizetett összeg, amely utóbb a felülvizsgálati kérelem folytán hozott döntés szerint visszakövetelhető a munkavállalótól.

Kétségtelen, hogy a munkavállalók a többletmunkabérhez a korábbi bírósági ítéletek alapján jutottak. Annak kifizetését nem ők idézték elő, ezért ebben az esetben a jogalap hiányát nem ismerhették fel. Őket a többletmunkabér a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően azonban már nem illette meg. Ez, a munkavállalókat végül meg nem illető munkabér azonban nem minősül tévesen kifizetett munkabérnek, hanem tartozásnak, melyet a munkáltató az elévülési időn – három éven – belül visszakövetelhet.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér mellett a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A munkavállaló tartozásainak megtérítésére külön szabályok vonatkoznak, eltérően a munkáltató kártérítési igényének érvényesítésétől. Tartozás ebből a szempontból minden olyan, a munkavállalónak a munkaviszonyból eredő pénzbeli fizetési kötelezettsége, amelynek jogalapja nem károkozás. Tartozásként érvényesíthető például a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő munkáltatói igény, a vissza nem adott munkaruha ellenértékének megtérítése, ha a munkaviszony a kihordási idő előtt megszűnik.

A munkáltató a tartozást fizetési felszólítással érvényesítheti, ami ellen a munkavállaló munkaügyi jogvitát indíthat. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét és tájékoztatni kell a munkavállalót az igénybe vehető jogorvoslatról is. A jogszabály szerint a felszólítást meg is kell indokolni. A felszólítás ellen határidőben benyújtott jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A korábbi ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkáltató e szabály figyelmen kívül hagyásával a követelését közvetlenül bírósági úton érvényesítette, a pert meg kellett szüntetni Az ilyen igény korábban bírói úton sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem volt érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben kizárólag a munkavállaló indíthatott keresetet mentesítése érdekében. 
A Polgári perrendtartás 1999. január elsejével e téren változást hozott. A módosított rendelkezés szerint bármely fél pénzkövetelését a munkaviszony keretében is érvényesítheti fizetési meghagyás útján, de csak akkor, ha ez az igény:

 

  • nem függ össze a munkaviszony létrejöttével, módosításával vagy megszüntetésével, illetve
  • nem a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének, vagy fegyelmi vétkességének jogkövetkezménye.

 

Mindezekből az következik, hogy – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – kizárólag a felet illeti meg a választás joga abban, hogy követelését

 

  • fizetési felszólítás (Mt. 162. §),
  • fizetési meghagyás (Pp. 313-315. §) útján, vagy
  • keresetlevél (Pp. 121. §) benyújtásával érvényesíti.

 

A fizetési meghagyás iránti kérelem a bíróságon vagy az interneten is beszerezhető, és erre a célra rendszeresített nyomtatvány (űrlap) kitöltésével kell előterjeszteni. A pénzkövetelés értékhatárra tekintet nélkül érvényesíthető.

Megjegyzendő, hogy a munkavállaló pénzkövetelését a munkáltatóval szemben fizetési felszólítással nem érvényesítheti, mivel ezt a lehetőséget jogszabály csak a munkáltató számára biztosítja.

Ha pedig a munkavállaló tartozását elismeri, ennek érvényességéhez írásba foglalás szükséges. Ha ilyenkor a munkavállaló vitatja tartozása fennállását, ennek bizonyítása az elismerést követően a munkavállalót terheli.

Fentieket követően kanyarodjunk vissza a BKV dolgozóihoz. Jelen esetben a tévedés – amely egy banki-informatikai hiba eredménye- az áprilisi munkabéreket érinti, és májust írva máris észlelték. A 60 napos jogvesztő határidő az így kifizetett dupla béreknél még semmiképpen sem telt el. Így azon dolgozók esetében, akik az írásbeli felszólítás ellenére sem fizetik vissza a túlfizetett bérrészt, a BKV akár bíróság előtt is jogszerűen érvényesítheti igényét.