Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Alkalmi munka
  • Az összeférhetetlenség szabályai

Az összeférhetetlenség szabályai

2010. május 06.

A hivatásos állományú tűzoltók, és egyéb fegyveres szerv munkavállalói sok tekintetben szigorúbb elbírálás alá esnek, mint a közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban tevékenykedő dolgozók. Ezek egyike a mellékállások összeférhetetlenségének szabályozása, melyben a sok vitatott döntés háttere az, hogy a rendelkezések korántsem egyértelműek.

Általános szabályokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt) tartalmaz, melyet részletesen jelenleg a 11/2009 (III.6.) ÖM rendelet ( továbbiakban: Rendelet) tölt ki tartalommal. A két jogszabályt érdemes együttesen elemezni, és ahol szükséges, a korábban hatályos 9/1997. (II.12.) BM rendeletre (továbbiakban BM rendelet) is ki fogunk térni, mivel a legtöbb engedély ez utóbbi rendelet hatálya alatt került kiadásra, így utólagos felülvizsgálatkor is ezt kell alkalmazni.

A Hszt. két összeférhetetlenségi esetkört ismer:

1. Szolgálati viszony létesítéséhez kötött összeférhetetlenség

A Hszt. szolgálati viszony létesítésekor az illetékes miniszter engedélyéhez köti azt, ha a jövendőbeli munkavállaló közeli hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi viszonyba, illetve az állományilletékes parancsnok engedélye kell, ha olyan gazdálkodó szervvel kerülne elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozó tulajdoni hányada meghatározó, vagy ebben a szervezetben a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget visel. A korábbi szabályokhoz hasonlóan a Rendelet méltányolható okhoz köti a közeli hozzátartozóval való alá-fölé rendeltségbe kerülést. Ilyen méltányolható ok a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája és a családi körülmények miatt nem vállalható utazás. Az eljárás általános menete szerint az állományilletékes parancsnok javaslatára a miniszter ad engedélyt, kivételt képez a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokság állománya, ahol a városi (fővárosi) tűzoltóparancsnok adja ki az engedélyt.

2. A szolgálati viszony mellett létesített más kereső tevékenységek összeférhetetlensége

A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Ez a meghatározás nyilván csak általánosságban határozza meg a kizárást, kizárólag a Hszt. előbbi rendelkezését alapul véve a parancsnok mérlegelési jogköre eldönteni, mi esik az összeférhetetlen kategóriába. A korábban hatályos BM rendelet (2009.III.13-áig volt alkalmazható) ebben az esetben a vezető kötelezettségévé tette, hogy az összeférhetetlenséget megállapítsa, és eleve kizárta az osztályvezetők és magasabb beosztásúak mellékállási lehetőségét. Meghatározta azokat az eseteket is, melyekben összeférhetetlenség állapítható meg, ezek a következők voltak:

  1. a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, vagy azok végrehajtását veszélyezteti, illetve akadályozza,
  2. a szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatainak ellátását veszélyezteti,
  3. a fegyveres szerv gazdasági érdekeit sérti,
  4. a fegyveres szerv tekintélyének csorbítására alkalmas, vagy azt veszélyezteti,
  5. a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,
  6. a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,
  7. személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,
  8. a tevékenység a fegyveres szerveknél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, illetve olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv, mint hatóság jár el.

A kategóriák további értelmezésre szorulnak, azokat mindig konkrét esetben kell értelmezni. Példának okáért a pártatlan hatósági munkavégzést sérti a bírói gyakorlat szerint, ha a hivatásos állomány tagja olyan feladatot lát el mellékfoglalkozásként, mely érinti a szervnél folytatott hatósági tevékenységét is. Ez többek között akkor valósulhat meg, ha az önkormányzati tűzoltóság tagja egyéni vállalkozóként tűzvédelmi és munkavédelmi dokumentációk készítését vállalta szolgálati területén. Ilyen esetben az előbbi felsorolás b) és d) pontja szerinti általános kizáró okok miatt összeférhetetlenség áll fenn. Ki kell hangsúlyozni, hogy a 2009. 03.13. előtt kiadott engedélyek esetében még ezeket a rendeleteket kell alkalmazni, így amennyiben korábban kiadott engedély visszavonása miatt jogorvoslatot kezdeményez az érintett, akkor a bíróság ezen szabályok alapján dönt majd.

A 2009.03.14-től alkalmazandó 11/2009. (III.6.) Öm rendelet lényegesebben egyszerűsítette a szabályokat, míg az osztályvezetők és ennél magasabb beosztásúak számára továbbra is tilos egyéb keresőtevékenység folytatása, az általános szabályok jócskán megváltoztak. A Rendelet nem tartalmazza a BM rendeletben szereplő korábbi összeférhetetlenségi okokat, kizárólag az állomány illetékes parancsnok feladatává teszi, illetve feladataként tartotta meg, hogy döntsön az összeférhetetlenség kérdésében. Döntésekor a korábbi okok hiánya miatt csak a Hszt. szerinti általános szabályokra kell tekintettel lennie, azaz akkor nyilváníthat összeférhetetlenné egy mellékállást, ha az ellentétes a szerv feladataival vagy a szolgálat kötelezettségszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátást illetve a szerv tekintélyét veszélyezteti.

Nem összeférhetetlen a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatása. Csak bejelentési kötelezettsége van a hivatásos állomány tagjának a sporttal, ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzés, és a gazdasági társaságban személyes közreműködést igénylő tagsági, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági jogviszony tekintetében. Szintén be kell jelenteni, ha gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válik, kivéve nem meghatározó arányú részvény és kisebbségi üzletrész birtoklását.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Vizi András
  • Kategóriák: Alkalmi munka, Munkajog, Munkaszerződés
  • Címkék: jogvédelem, munka, munkaszünet, munkavállaló

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2010. május 06. ( 13 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Túlfizetés - több munkabért kapott, mint ami jár?
Következő bejegyzés Mégsem lép hatályba az új Ptk.

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk felmondta internet előfizetését, mert nem volt elégedett a szolgáltatóval. Szerződést kötött egy másik céggel, mert feltételezte, hogy ügyfélbarátabb módon szolgáltatnak, ráadásul hasonló előfizetési díjért gyorsabb internetet is biztosított a cég. Megkötötték a szerződést, a szolgáltató vállalta, hogy a szerződéskötés időpontjáról számítva 30 napon belül beköti a netet, telepíti a szükséges infrastruktúrát. A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép