A túlsúly és az engedély kapcsolata

Megjelent a Kamionhírek.hu weboldalán

 

Tengelytúlsúly

 

A fuvarozásban mindennapi problémát jelent a tengelytúlsúlyos járművek miatt kiszabott óriási méretű bírságok megfizetése. A szabályok rendkívül szigorúak, bár sok esetben nem a bírság fizetésére kötelezett felelős a túlsúly miatt. A túlsúllyal kapcsolatos rendelkezéseket számos jogszabály tartalmazza, ezért érdemes a teljes jogi szabályozást egységes formában megvizsgálni.

A túlsúly és az engedély

A megengedett legnagyobb össztömeget, és a tengelyekre jutó maximális terhelést a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet határozza meg különböző járműtípusokra lebontva. A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, valamint a túlméretes, a lánctalpas, továbbá a jelzőtáblával elrendelt össztömeg-korlátozást meghaladó járművek és járműszerelvények kizárólag a közútkezelő engedélyével közlekedhetnek. Az engedélyt országos közút igénybevétele esetén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adja meg, míg kizárólag helyi (pl. önkormányzati) út használatakor a helyi útkezelő ad engedélyt. Amennyiben országos és helyi közutat is érint az útvonal, akkor kizárólag a Magyar Közút Nonprofit Zrt. engedélye szükséges. Ha több közútkezelő útvonalán történik az áthaladás, de országos közutat nem érint, akkor a kiindulás helye szerinti útkezelő engedélye elegendő. Ez a helyzet pl. ha az egyik önkormányzat területéről magánúton (pl. termőföldparcellákból leválasztott utakon) keresztül egy másik önkormányzat területére irányul az útvonal. Az engedélyt természetesen a gépjárműben kell tartani és a hatóság felszólítására be kell mutatni. Fontos tudni, hogy amennyiben vasúti átjárón is áthalad az útvonal, akkor a vasút hozzájárulása is szükséges, ha tengelytúlsúly áll fenn, vagy ha 22 méternél hosszabb és 4 méternél magasabb a jármű. Az engedély magában foglalja a jelzőtáblákkal jelzett súlykorlátozás alóli felmentést is.

Az engedélyért a rendeletben meghatározott táblázatok alapján a megtett út és a túlsúly mértékének függvényében kell díjat fizetni. Az engedély egy útra vagy meghatározott időszakra szólhat, de arra nézve is lehet megállapodást kötni a közútkezelővel, hogy utólag egy összegben kelljen a díjat megfizetni. Az erről a megállapodásról szóló igazolást szintén a járműben kell tartani.

Az engedély nélküli közlekedés

Amennyiben a hatóság mérése megállapítja, hogy a jármű túlsúllyal közlekedik, akkor két bírságjellegű kifizetésre kell számítani. Egyrészt a közútkezelő jogosult a megtett távolság és a túlsúly mértékével arányos pótdíjat kiszabni az engedély nélküli úthasználatért, általában ez a nagyobb összeg. Másrészt a vizsgálatot végző hatóság a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet szerinti bírságot szabhatja ki. A jelenleg hatályos bírságösszegek a következőek:

500 kg össztömeg- vagy tengelytúlterhelés felett – 5%-ig 30.000,-Ft
5% felett – 10%-ig 80.000,-Ft
10% felett -20%-ig 200.000,-Ft
20% felett – 30%-ig 350.000,-Ft
30% felett 500.000,-Ft

A bírságot a feladó, felrakodást végző, és a szállító valamit akár a gépjárművezető ellen is ki lehet szabni. Amennyiben egyszerre áll fenn össztömeg-túlterhelés és tengelytúlterhelés, az ezekre vonatkozó bírságtételek összeadódnak. Ha több tengely túlterhelt, akkor a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.

Túlsúlyos, tengely-, illetve tengelycsoport túlsúlyos, túlméretes lánctalpas járművel a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy az abban foglalt feltételektől eltérő közlekedésért100.000,-Ft bírságot lehet kiszabni a szállítást végző cég, vagy a gépjárművezető részére

Ömlesztett áru szállításához szükséges egy jármű-tömegbizonylat, illetve nyilatkozat. Ezen irat hiánya vagy az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú bizonylat, nyilatkozat esetén30.000,-Ft bírsággal sújtható az áru feladója, a felrakást végző, a szállító vagy a gépjárművezető.

Fontos tudni, hogy nem minősül a megengedett értékek túllépésének az élő állatot szállító, valamint a tartálykocsiban folyékony vagy ömlesztett árut szállító jármű esetében a megengedett tengelyterhelési értékek 1 tonnával való túllépése. A gyakorlatban az élőállat szállítás nem jelent igazi problémát, nagy gond viszont a folyékony vagy ömlesztett árura vonatkozó értelmezés, mivel sehol sincsen pontosan definiálva a tartálykocsi fogalma. Ömlesztett árunál egyszerűbb a helyzet, az 89/1998 (XII.20.) Mt. rendelet szerint az az anyag minősülhet ilyennek, mely részecskékéből, szemcsékből vagy nagyobb anyagdarabokból illetve ezek kombinációjából áll, és amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak a szállító jármű rakfelületére. Ilyennek minősülnek a gabonafélék is, melyeket viszont nem tartálykocsiban szállítanak, így szigorúan értelmezve a jogszabályt, az 1 tonnás túllépés nem vonatkozik rá, ugyanis a jogszabály teljesen indokolatlanul kizárólag tartálykocsiba történő szállításra engedi a felmentést.

Iránymutató bírósági ítélet a „tartálykocsi-probléma” feloldásában

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. észlelte, hogy a bírságolásban érdekelt hatóságok úgymond kedvük szerint bírságolják az ömlesztett árukat szállító járműveket, ha nem tartálykocsival történik a szállítás, ezért célzottan az ellentmondások feloldására törekedett. A Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.576/2009/3. számú ítéletében kimondta, hogy a tartálykocsiban való szállítás nem döntő a felmentés kérésében. Valójában a jogszabályt értelmezve az áru jellege és az, hogy az áru mozgása nem akadályozható meg indokolja az 1 tonnás türelmi határt. Az ítélet alapján nem köthető tartálykocsis szállításhoz a felmentés, ömlesztett árunál alkalmazható az 1 tonnás tűréshatár.

Fontos leszögezni, hogy a megyei bíróság döntése nem módosítja a jogszabályt, és nem kötelezi a magyar bíróságokat egységes jogértelmezésre, de az eljárás alatt az ítéletre hivatkozni lehet. Társaságunk továbbra is törekedni fog arra, hogy a hasonló ügyekben végre a fuvarozók érdekeit védő, azokat képviselő döntések szülessenek.