Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Telefon elzárása munkahelyen

Telefon elzárása munkahelyen

2018. február 14.

Egy nő nézi a telefonját, közben a másik kezében laptopot használ.
A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel.  Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz erre egyértelmű szabályt. Attól, hogy éppen munkát végzünk, mind az Alaptörvényben rögzített alapjogaink, így a magánélethez és kapcsolattartáshoz való jog, a tulajdonjog védelme megillet bennünket. A telefonnal ellentétben nem lehet egy gombbal kikapcsolni a személyiségi jogainkat sem munkavégzés közben, amik a Polgári Törvénykönyvben vannak szabályozva. Az pedig, hogy enyém a telefon, azt jelenti jogi nyelvre lefordítva, hogy jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok kötött teljes és kizárólagos jogi hatalom illet meg rajta, ami magában foglalja a birtoklás jogát is. Vagyis azt, hogy nálam legyen.

Jó, jó, akkor ezek szerint nem zárhatja el?

Érthető a kérdés, de a válasz nem ilyen egyszerű. Alapjogaink és személyiségi jogaink ugyanis korlátozhatóak.

Ó, akkor elzárhatja?

Az attól függ. Azokra a jogokra, amelyekből levezethető, hogy a telefont magamnál tarthassam (mert ezen keresztül gyakorlom a kapcsolattartást, meg az enyém, stb.) egyaránt vonatkozik, hogy a korlátozás a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az adott jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történhet. A munkavállaló személyiségi joga a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból, de csak feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos mértékben korlátozható.

Kérdés tehát, hogy ha korlátozzák ezeket a jogait, az milyen indokkal történik, feltétlenül szükséges-e, illetve nincs-e enyhébb módszer az adott cél elérésére. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha azt vizsgáljuk, hogy a munkáltató megtilthatja-e azt, hogy a munkavállaló magánál tartsa a telefont, illetve azt munkaidőben használja. A mérleg egyik oldalán a munkavállaló személyiségi jogai, a másik oldalon pedig a munkáltató gazdasági érdekei vannak.

A munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozhat, hogy a munkavállaló ne internetes szörfözgetéssel töltse a munkaidejét, ne a családjával telefonáljon órákon át, ne készítsen felvételeket a munkáltató adatairól, technológiájáról. A biztonságos munkavégzés körét érinti, hogy a műszerek működését ne zavarja telefon. Ezeket azonban csak arányos és szükséges korlátozásokkal biztosíthatja.

Ugyanakkor ezek az indokok nem „bemondásos” alapon működnek, nem lehet általánosságban és absztrakt módon hivatkozni rájuk. A gyakorlatban ráadásul két külön kérdés, hogy nálam lehet-e a telefon, és használhatom-e azt. Míg előbbi a tulajdonjogot korlátozza, utóbbi a személyiségi jogaimat. Arra a kérdésre tehát, hogy megtilthatja-e a munkáltatóm, hogy magamnál tartsam a telefont, csak a munkakör vizsgálatával, a felek méltányolható érdekeinek összevetésével esetről-esetre lehet válaszolni, és bizony ne csodálkozzunk rajta, ha a két jogászt megkérdezve nem azonos álláspontra jutnak.

Mit tehetünk akár munkavállalóként, akár munkáltatóként, hogy jogilag helyesen járjunk el? A munkáltatótól elvárható, hogy előzetes tájékoztatást adjon arról, hogy mely magatartás sérti a gazdasági érdekét. Meg kell vizsgálnia, hogy a telefon teljes tiltása helyett milyen enyhébb eszközök vannak a cél elérésére. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Akkor jár el tehát a munkáltató helyesen, ha a saját eszközök, így a telefon használatáról szabályzat rendelkezik. Ezt a szabályzatot a munkavállalókkal előzetesen ismertetni kell, beleértve, hogy a magántelefonok használata milyen körben megengedett. A telefon munkahelyre történő bevitelének teljes tiltása csak abban az esetben jöhet szóba, ha olyan a jog által is méltányolható munkáltatói érdeket tud bizonyítani, amely más módon nem biztosítható.

Nagyon sok munkáltató önkényesen rendelkezik a kérdésről. Pedig az alapvető jogok biztosának egy szakszervezeti kezdeményezésre történő vizsgálata még a rendőrséget is óvatosabb szabályozásra késztette. Korábban ugyanis belügyminiszteri rendelet tiltotta a szolgálatban lévő rendőröknek, hogy a magántulajdonú telefonjukat maguknál tartsák.

Az ügy kivizsgálása során tette az alapvető jogok biztosa azt a megállapítást, hogy a magánszféra alakítása érinthetetlen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól, mivel ez az emberi méltóság alapja.  Az Alaptörvény értelmében a magánszféra védelme azonban nem szűkül le az intimszférára, hanem kiterjed a tágabb értelemben vett magánszférára, így a kapcsolattartásra is. A vizsgálatot követően a szabályozás nem rendeleti, hanem törvényi szintre került át, illetve nem általános tiltást, hanem már csak munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében teszi lehetővé.

A jogalkalmazás abba az irányba tart, hogy a digitális fejlődés tükrében kell értelmezni a jogokat. Húsz évvel ezelőtt még teljesen más eszközökre szűkült a kapcsolattartás, illetve nem okozott fennakadást, hogy a munkáltató vezetékes telefonján volt csak elérhető a munkavállaló. 2018-at írunk, 2016-ban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való jogot. Ezek a tendenciák új keretek közé helyezik a magánéletez és kapcsolattartáshoz fűződő jogokat is. Természetesen ez semmilyen keretek között sem jelenthet felhatalmazást a munkavállalónak arra, hogy a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeinek ne tegyen eleget, vagy a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetve járjon el.

A munkaviszony egyenlő felek között jön létre, tudatos joggyakorlással a munkavállalók ragaszkodhatnak ahhoz, hogy személyiségi jogaikat tartsa tiszteletben a másik fél, illetve azt a legvégső esetben és legszükségesebb mértékben korlátozza. A munkáltató pedig az egyenlő bánásmód elvét is figyelembe tartva meghatározhatja azokat az érdekeket, amelyek méltányolhatóak, és a munkavállalók előzetes tájékoztatása, részletes szabályzat kidolgozása mellett köteles megkeresni az optimális megoldást. A kulcs annak felismerése, hogy partnerek és ne ellenfelek legyenek a kérdés rendezése során.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Gombolai Éva
  • Kategóriák: Munkajog, Polgári törvénykönyv
  • Címkék: magánélethez való jog, munka törvénykönyve, munkaidő, munkajog, munkaszerződés, személyiségi jog, telefonhasználat
  • Cikktípus: Szakmai cikk
dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

dr. Gombolai Éva összes bejegyzése

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2018. február 14. ( 5 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Változások a munkaszerződésben
Következő bejegyzés Érvényes-e az e-mail útján közölt felmondás?

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk tavaly télen külföldre utazott egy utazási irodán keresztül, ahol az iroda alkalmazottja javaslatára megrendelt egy kinti autóbérlési szolgáltatást is.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép